Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
Azonban jelentkeztek más természetű problémák. A Füzesabonyban gyülekező lovasokról Almásy december 20-i jelentésében a következőket írta: „A hevesi lovas csapatot, melly 1000-re alkalmasint felszaporodik, fegyvertelen és rendezetlen, s együtt lovaglásra épen gyakorlatlan volta miatt csak a legközelebb jövő hétfőn, az az Xber 25-én fog útnak indíttatni. Az úti rend - merre a hadi terv szerint tartamok kell, vele előre tudatandó leszen. " A fegyvereken ebben az esetben kardokat kell értenünk. A december 12-i megyei bizottmányi határozat, mint említettük szabad ajánlat, illetve az Almásy által meghatározott becsár révén kívánta beszerezni őket. Azonban elég hamar kiderült, hogy az így beszerzendő kardok nem lesznek elegendőek. Ezért Almásy az OHB-tól 400 kardot kért. Ezt a jelentését nem ismerjük, de december 20-án megújította kérelmét: ,A hevesi önkénytes lovas csapat számára közelebb kért 400 kardot kérem haladék nélkül ide küldetni: mert fegyver nélkül nem boldogulhatunk. " Kossuth december 21-én utasította Láhner György ezredest, a hadügyminisztérium tüzérségi és felszerelési osztályának a vezetőjét, hogy küldje el az igényelt kardokat Füzesabonyba. A fegyverzet azonban a kormány által küldött kardok ellenére is tarka képet mutatott, akadtak olyanok, akik csak csákánnyal voltak felszerelve. Nehéz volt a nyergek, lószerszámok és egyéb felszerelési tárgyak beszerzése is. Ezért Almásy Makay Lajos megyei főpénztárnokot arra utasította, hogy szedje be az egri lakosoknál található nyergeket és lószerszámokat. A megyei bizottmány december 19-i határozata erre utasította Schaffner János egri főbírót is. 50 A rendezetlenségen és a gyakorlatlanságon szigorú vezénylettel és rendszeres gyakorlatozással lehetett volna némileg javítani. Az utóbbihoz azonban időre lett volna szükség, ez pedig a legkevésbé állt rendelkezésre. Mészáros Lázár - Kossuth Lajos előrenyomulásra való felszólítására - december 23-án azt válaszolta, hogy „csak a ruházat, fegyverzet, és néműleg a hevesi lovas osztály meg nem érkezése hátráltatja innenti elé mozdulásomat, addig is a Forróig a kassai országúton a tér el van foglalva, és néműleg védve úgy; hogy amint a mondott hevesi lovag csapat elérkezik, aznap hidas németibe (sic!) lesz az előőrségem. " Kossuth Mészáros jelentésének külzetére december 24-én a következőket jegyezte rá: „A/másy Pálnak írni, hogy csak a Hevesi csapat meg nem érkezése hátráltatja a sereg támadása (sic!). " Az idézetben foglaltak szükségessé tették a lovas nemzetőrök lehető leggyorsabb kiindítását. A szervezési és a felszerelési nehézségek miatt azonban a december 25-i kiindulást nem tudták teljesíteni, az másnapra tolódott, s december 28-án érkeztek meg a miskolci táborba. Almásy december 26-i OHB-nak írt jelentésében az elindult lovas nemzetőrök számát 1227 főben és 1240 lóban adta meg. Az állomány kimutatás szerint ebből két század a Nagykunságból volt felállítva, így csak hat század volt Heves megyei. 51 Problémát jelentett a lovas nemzetőrök parancsnokának személye is. December 12-én erre a tisztségre Almásy és a megyei bizottmány is egyaránt Lenkey Károly nemzetőr őrnagyot szánta. Lenkey zászlóaljának parancsnokságát átadva Babits István nemzetőr századosnak, hozzá is kezdett a lovas nemzetőrök szervezéséhez. Almásy december 20-án arra kérte az OHB-t, hogy a „hevesi lovas csapathoz Lenkey őrnagyot alezredesül, Tamásfy urat pedig őrnagynak" nevezze ki. Ennek következtében az OHB rendeletére Nádosy Sándor ezredes, a hadügyminisztérium katonai osztályának a vezetője, arra szólította fel Kiss Károly alezredest, a belügyminisztérium nemzetőrségi osztályának elnökét, hogy Lenkeyt „nemzetőrségi 50 HL 1848/49 6/6., OL H 2 OHB 1848:6225., HML IV-l/a 152. k. 2802., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 50. 51 OL H 2 OHB 1848:6553., 7118., HL 1848/49 6/479.
