Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
indítása] Kormánybiztos Almásy Pál rendelete nyomán meg szüntetni fog... " A határozatból kitűnik, hogy a közgyűlés a törvényben előírtnál (8 krajcár) csak jóval magasabb napi díjjal tudta elképzelni a kívánt létszám kiállítását. A napidíj meghaladja a nehézségekkel számoló Szemere által előirányzottakat is. O a lovas nemzetőröknek 16, a gyalogosoknak 12 krajcárban határozta meg a napidíjukat. Ilyen pénzügyi feltételek mellett végül kiállt a kívánt létszám, amely csupa fiatal emberből állt. Ez arra enged következtetni, hogy többségük nem rendes nemzetőr, hanem felfogadott helyettes volt. A gyöngyösi századba beállt 7 ferencrendi szerzetes is (Kruppai Caius, Parsiczki Simon, Haraszti Jakab, Szombati Ambrus, Nagy Emil, Erdős Aurél papnövendékek és Horváth Joachim laikus szerzetes). A nehezen kiállt csapat december 20-án indult el Miskolcra. A csapat létszámán kívül probléma támadt a fegyverzettel is. A városi elöljáróság szerint ezek megfelelőek voltak, de nem ítélték annak a miskolci táborban. Szemere rendeletére Recsky András, aki akkor már Almásy mellett tevékenykedett, december 24-én arra szólította fel a várost, hogy alkalmas fegyverekkel lássák el vadászaikat. Ennek következtében az összes városban található puskát össze kellett gyűjteni 3 nap alatt, hogy azokat elszállítsák Miskolcra. Ennek mikénti végrehajtásáról nincsenek adataink. 47 Almásy Füzesabonyból írt december 20-i jelentésének kivonata a következőket tartalmazta a vadászokról: ,A vadász csapatból 116 Xber (december) 20-án Miskolczon leszen. A gyöngyösiek 120, Xber 21-én Miskolczon lesznek." Mészáros Lázár december 22-én a megérkezett vadászokról a következőket jelentette az OHB-nak: „... ki állított heves (sic!) megye Egerből és Gyöngyösből 300jó felfegyverzett vadászokat, mellyekre sokat bizniü reményem van. " Egy december 25-i létszámkimutatás alapján a két század együttes létszáma lényegesen kisebb, mindössze 246 fő. 48 A két vadászszázadtól nagyobb erőfeszítést igényelt az önkéntes lovas nemzetőrök kiállítása. A települések elöljárói a szolgabíráktól és az esküdtektől előbb csak határozott figyelmeztetést kaptak a lovasok kiállítására. Példa erre Kürthy Ferenc alszolgabíró Tiszanánához intézett december 15-i utasítása: ,Az ellenség előrenyomulása szükségelvén, hogy a nemzetőrség lovon menjen táborba, ezennel meghagyom, hogy t.nánai lovas nemzetőrök készen legyenek, hogy midőn tudatom vélek, hogy minő számmal s mikor induljanak - készen lehessenek s rögtön menjenek. " A figyelmeztetés után hamarosan a részletes utasítást is megkapták. A tiszanánaiakat az ügyben eljáró Szekerka Miklós esküdt december 17-én a következőkre utasította: „Ezennel meghagyom, hogy rögtön minden módokat elkövetve 17 lovas nemzetőr t.nánáról (sic!) ki allitassék, kik önként ajánlkozónak, de lovok alkalmas nem volna, a helységben található alkalmas lovat kell neki adatni, azt megbecsülvén, s holnap reggeli 9 órára Poroszlón legyenek, bagázia egynek sem szükséges, mert azonnal 10 ezüst ftot s 8 pxrt (pengő krajcárt), s lóportiót kapnak, de mégis ha a kiállítás nem teljesítethetnék, írják öszve az alkalmas 17 legényt s nyerget, kijelentvén, ki a kormánybiztosi rendelet ellenére ki nem állna, mint hazaáruló fog büntettetni. " 49 (Az említett kormánybiztos ebben az esetben Recsky András volt.) Hasonló volt az eljárás más települések esetében is, így a lovas nemzetőrök december 18-án, s a következő napokban gyülekezni kezdtek Füzesabonyban. A vadászokéval megegyező magas foglaló pénz itt is szerepet játszott a kívánt létszám kiállításában. 47 HML V-101/a 16., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 50. 48 HL 1848/49 6/6., 6/419., OL H 2 OHB 1848: 6553. 49 OL H 123 Kürthy Ferenc 1848. december 15-i és Szekerka Miklós 1848. december 17-i rendelete.
