Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

is hangsúlyozták visszaemlékezéseikben Almásy arisztokratikus vonásait. Első gyerekük, József 1840-ben született meg. Rajta kívül még egy lányuk, Ilona született.

7 Almásy 1843-ban kapcsolódott be ismét aktívan a vármegyei életbe. A megye ekkor konzervatív vezetés alatt állt. Pyrker János egri érsek, aki egyben a megye örökös főispánja is volt, tekintélyével a kormányzat politikáját támogató főispáni helytartókat (adminisztrátorokat) és alispánokat juttatott hatalomra. 1841-től Almásy Gedeon volt a megye főispáni helytartója, elsőalispánja Brezovay József, másodalispánja pedig Földváry György.

8 A liberális ellenzéknek azonban sikerült egyre nagyobb befolyásra szert tennie. Az 1843-as áprilisi követválasztó közgyűlés ugyan elutasította az ellenzék által támogatott szatmári 12 pontot, benne az ősiség törvényének az eltörlését, de követnek két liberálist választottak meg. Az elsőkövet Almásy Pál, míg a másodkövet barátja, Fehér Lajos lett. Az ellenzéknek az augusztus 28-án sikerült megváltoztatniuk a követutasítást is, amely már az ősiség törvényének az eltörlése mellett foglalt állást.

9 Almásy az országgyűlésen kiválóan képviselte az ellenzék törekvéseit. Degré Alajos visszaemlékezései szerint az országgyűlésen a „régi elismert nagyságok mellett kitűnő sikerrel harcoltak az ifjú hősök: Lónyay Menyhért, Almássy Pál, Perczel Mór. " Almásy a társasági életből is aktívan kivette a részét. Több estélyi adott, amelyek az ellenzék összejöveteleivé váltak.

10 Az országgyűlés feloszlása után Almásy Pál már elismert politikusként tért vissza Heves megyébe. Itt tovább élesedett a konzervatívok és a liberálisok viszálya. 1844. december 16án Almásy Gedeon elnökletével botrányos tisztújításra került sor. Az ellenzék, amely nagy tömegeket vonultatott fel a közgyűlésre, a vármegyeház udvarára szorult, s nem tudta befolyásolni a gyűlésteremben zajló választást, ahol jobbára csak konzervatívok voltak. így konzervatív tisztikar lett megválasztva. Elsőalispán Földváry György, míg másodalispán Kanyó Gábor lett. A választást az ellenzék nem fogadta el, s a botrány nagyságát mutatja, hogy a megválasztottak többsége lemondott tisztségéről. A megüresedett helyek betöltésére 1845. május 8-án került sor, amely az ellenzék győzelmét hozta. Elsőalispánná Almásy Pált, míg másodalispánná Blaskovics Gyulát választották meg.

11 Az ellenzék győzelme azonban csak részleges volt, mivel az új megyei tisztikar működését jelentősen korlátozta az Almásy Gedeont 1845-ben felváltó új főispáni helytartó, Brezovay József. Ő hatáskörében nagy tapintattal járt el, s ez - noha működését az ellenzéki többségű közgyűlés nem ismerte el törvényesnek - önmérsékletre késztette a megye liberális vezetőit is. Ennek a kölcsönös visszafogottságnak köszönhetően Hevesben nem került sor olyan botrányokra, mint Fejér, Bihar és Hont vármegyékben. Az 1847-48-as országgyűlésre ismét ellenzéki jelölteket sikerült megválasztani Schneé László és Radies Miklós aljegyzők személyében. (Schneé szintén gyöngyösi lakos volt.)

12 Almásy még 1847-ben megvált az elsőalispánságtól. Ebben feltételezhetően anyagi nehézségei is szerepet játszottak. 1847-re rendkívüli mértékben eladósodott. Ürményi Józsefnek 4921 vft 21 kr, Zimányi Józsefnek 4000 vft, a Greskovits tömegnek 3687 vft 30 kr, az egri papi nyugintézetnek 6700 vft, az egri alapítványi pénztárnak 18 000 vft, gróf Batthyány Imrének 35 000, gróf Batthyány Imrénének 120 000 vft, Rápolthi Nagy 7 OROSZ Ernő 1906. 4. 8 OROSZ Ernő 1906. 323. 9 PAP József 1998. 166-167. 10 DEGRÉ Alajos 1983. 123-124. 11 OROSZ Ernő 1906. 323. o., PAP József 1998. 167. 12 HML IV-l/a 151. k. 720., HAJAGOS József 1998. 24.