Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

Györgynek 60 000 vft, illetve Buchala Józsefnek 1000 vft összeggel tartozott. Ez összesen 253 309 vft 9 kr-ra rúgott. Az első jelentősebb összegeket 1840-41-ben vette fel apósától, illetve Rápolthi Nagy Györgytől. Ezekkel az összegekkel nem sikerült problémáit rendezni, s így 1846-ban anyósától vett fel újabb jelentős hitelt. Pénzügyi nehézségei főként a birtokait terhelő korábbi adósságokból származtak. Nagybátyjától, Almásy Ferenctől eleve csőddel terhelt birtokokat örökölt. Apósa és anyósa 1847. október 22-én szóbeli pert indított ellene az adósságok ügyében. Az ügyben eljáró Soldos Imre alszolgabíró Almásyt elmarasztalta, s ezután még októberben felbecsülték és zár alá vették birtokait. Miután a birtokok felbecsült értékét megfizetni nem tudta, s az árverést is el akarta kerülni, 1848. január 13-án egyezséget kötött apósával és anyósával, hogy birtokait átengedi nekik az adósságok kamattal terhelt összegének a törlesztéséig. Gróf Batthyány Imre és felesége magukra vállalták egyéb adósságainak a törlesztését, illetve az édesanyjának járó özvegyi évjáradék fizetését is. A családdal jó kapcsolatot ápoló Brezovay Imre, azzal magyarázta ezt a megállapodást, hogy Almásy így akarta elkerülni a csődeljárást, s így lehetősége volt biztosítani felesége hozományát is. Gyöngyösi ismerősei 1850-ben azt is közölték a hatóságokkal, hogy az Almásyak közös kezelésben lévő birtokaiból reá eső jövedelmeket is átengedte apósának.

13 A márciusi forradalomtól a szeptemberi válságig Noha nem volt képviselő, az országgyűlés színhelyén Pozsonyban tartózkodott 1847^48ban. Ezt indokolttá tette az apósával való egyezkedés is, akinek, mint országos főméltóságnak részt kellett vennie az országgyűlés munkájában. Az egyezség megkötése után Egerbe távozott, hogy a megállapodást nyilvánosságra hozassa az 1848. február 17-i közgyűlésen. Nem tudjuk, hogy ezen részt vett-e, csak február 15-i keltezésű egri levele ismert, amelyben kérte a megállapodás nyilvánosságra hozatalát.

14 Ezután vélhetően ismét visszatért Pozsonyba. Feleségét báró Podmaniczky Frigyes a március 15-én Bécsbe induló országgyűlési küldöttség búcsúztatói között említi.

15 Az áprilisi törvények szentesítése után az országgyűlés feloszlott. Az ezt követő időszakban Almásy Pesten tartózkodott. Lakása az előkelők által kedvelt Lipótvárosban volt, a Füred utca 231-ben.

16 Politikai nézeteiről né13 HML IV-l/a 151. k. 396., 405., 722., HML V-101/b 400. d. 9. 14 HML IV-l/a 151. k. 396., 405. 15 PODMANICZKY Frigyes 1984. 255. 16 KÖZLÖNY 1848. július 6. Almásy Pál