Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából

1911), Tóth Kálmán drámaköltészete (Budapest, 1913), Csíksomlyói iskoladrámák (Szlávik Ferenccel; Budapest, 1914), Magyar Drámai Emlékek a középkortól Bessenyeiig (Budapest, 1914), Petőfi és az ötvenes évek magyar lírája (Budapest, 1914), Tóth Kálmán lírájának fejlődése (Budapest, 1915), A magyar reformáció és antireformáció temetési énekei (Budapest, 1916), Magyar lírikusok (Budapest, 1921), A művészeti alkotás (Budapest, 1922), Die neuere katholische Belletristik in Ungarn (Essen, 1923), Vörösmarty-breviárium (Budapest, 1924), Vázlatok (Budapest, 1925), A Zalán futása (Budapest, 1925), A lírai költészet művészete (Budapest, 1927), A magyar középkor irodalma (Debrecen, 1929), Kazinczy Fogságom naplója (a napló legelső kiadása, Budapest, 1931), Az élet ritmusa (antológia; Kállay Miklóssal, Budapest, 1933), Das katholische Schrifttum Ungarns (Freiburg, 1934), A XVII. század (Budapest, 1935), Ismeretlen magyar dráma a XVII. század elejéről (Budapest, 1935), Pázmány Péter, az író (Budapest, 1937), Szt. István a magyar egyházi költészetben (Budapest, 1938), A jezsuiták a magyar irodalomban (Budapest, 1940), A könyv és olvasója (Magyar Művelődéstörténet, Domanovszky Sándor szerk./IV. Budapest, 1941), A Magyar Irodalom Kincsesháza (Baránszky-Jób Lászlóval, Budapest, 1941), Nemzetietlen-e irodalmunknak ún. „nemzetietlen kora"? (Budapest, 1942), Faludi Nemes Emberének magyar rokonai (Budapest, 1943), Az irodalomtörténet tanítása (Budapest, 1943). Nagyobb terjedelmű összefoglaló munkái: A XIX. század magyar irodalma (Budapest, 1922-23), A XVII. század lírája (Budapest, 1935), kéziratban maradt monográfiája pedig: A magyar XVIII. század (letétben az MTA Kézirattárában) és A magyar líra története I-II. (1959-61 ). Az utóbbi művéből időközben két esszéje jelent meg a Vigiliában Babitsról

69 és Kosztolányiról .

70 Alszeghy Zsolt a Gyöngyösi Állami Főgimnáziumnak kinevezési sorrendben a 38. tanára volt.

71 Itt kezdte pályáját az 1910/1 l-es tanévben; a magyar és latin nyelvet és irodalmat tanította. Ekkor már csaknem egy évtizedes tudományos munkásság állt mögötte: önálló művek, cikkek, tanulmányok, recenziók és könyvismertetések. Első gyöngyösi írása: Az eszthétikai szemléletről a gimnázium 1910/11. évi Értesítőjében látott napvilágot. Gyöngyössel való kapcsolata később is megmaradt. 1912-ben a Gyöngyösi Kalendárium közölte A gyöngyösi ferencrendi zárda néhány, a magyar irodalomtörténet szempontjából érdekesebb kötetéről című írását (152. 1.); ugyancsak a Gyöngyösi Kalendárium 1913. évi számában jelent meg Vachott Sándor (57.1.) és Spetykó Gáspár levelei (126.1.) című közleménye. Önálló munkája a Gyöngyösi Toldalék (1914) kiadása (1. az 1914. évi Gyöngyösi Kalendáriumban is, 79-94. 1.). A Toldalék jelenleg is Gyöngyösön található, a ferences kolostor könyvtárában. Jelentős értéke ennek az a XVII. századi énekgyűjtemény, amely a magyar katolicizmus első emlékei közé tartozik. Bemutatóképpen lássuk a gyűjtemény 17. énekét:

72 Pro pluvia Kérünk tégödet Attja Ur Isten mjnden szükségünkben tekincz mast reánk te sz. fjadért my könörgésünkben könergünk Neked lelkj és testj mjnden szükséginkért, Ezeket nekünk hogy te megh adgjad az the szent fjadért. 69 ALSZEGHY Zsolt: Babits költői arca. Vigilia (1980) 45:2. 70 Vö.: A lírikus Kosztolányi ars poeticái. Vigilia (1985) 50:3. 71 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve 1984. 233. 72 In: ALSZEGHY i.m. 16.