Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Szecskó Károly: Újabb adatok Tariczky Endre életéhez és munkásságához

Az 1896-os év nemcsak a kitüntetés örömét hozta meg neki, hanem azt is, hogy ebben az évben javaslatára állítják fel a város főterén, a ma is látható honfoglalási szobrot. Erről évek múlva, 1902. július l-jén többek között a következőket írta főpásztorának: „A hazai tudománynak érdekében egy ritka, nagybecsű értékű, már országos hírűvé vált városi régiség! múzeumot teremtettem. A honfoglalás ezred éves ünnepe emlékére a párizsi Concordia téren lévő egyiptomi szobor mintájára egy itt, Füreden egy ezredévi honfoglalási szobrot emeltem, amely tudós utazók vélekedése szerint egyszerű alakjával, többre becsülnek minden honi ezredévi emlékoszlopnál."

10 Tariczky Endre, a rendkívüli aktivitással végzett sokoldalú tevékenysége mellett megtartotta stabil egészségi állapotát. Miután 1902. április 4-én a vármegyei tiszteletbeli főorvos megvizsgálta, az általa kiállított orvosi bizonyítványban rögzített szakvéleménye az alábbi volt: „Úgy szellemileg, mint testileg teljesen egészségesnek találtam."

11 Pedig már ekkor életének 84. évében járt. A jó egészség hátterében minden bizonnyal örökölt szívós testalkata, s állandó aktivitása állott. 1904. április végén Csekó Gábor prépost, főesperes, káli plébános látogatást tett Tariczky Endrénél, amelynek során megvizsgálta plébániájának helyzetét. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyv betekintést ad egy vidéken működő korabeli pap életébe, ezért nem árt abból részletesen idéznünk. Az idős papról a vizitátor megállapította, hogy „élete, erkölcse: köztiszteletben áll. Papi és lelkipásztori kötelességét, agg korához képest a tőle telhető legnagyobb buzgósággal és lelkesedéssel teljesíti. Szent beszédjei szövegét már nem írja le, de arra felkészül. ... szelíd, nyájas mindenki iránt." Följebbvalói és paptársai iránt „előzékeny és tiszteletteljes." Megélhetéséhez 60 kat. hold föld állt rendelkezésre Füreden és 84 kat. hold föld a tiszaörvényi határban. Csekó Gábor a következőkben summázta a plébánosról alkotott véleményét: „A plébános iránt a hívek, főleg az értelmesebbek, a legnagyobb tisztelettel és kegyelettel viseltentek, ami annak tanújeléül tekinthető, hogy ő kötelességeit úgy a lelkipásztori hivatás körében, mint társadalmi téren mindeddig híven igyekezett teljesíteni."

12 A főesperes tiszafüredi tapasztalatairól 1902. április 30-án főpásztorának is beszámolt. Levelében többek között a következőket olvashatjuk: „Tariczky Endre tiszafüredi plébános, daczára 84. éves agg korának, melyből 40 évet jelenlegi állomásán töltött el, magát még most is úgy fizikai, mint szellemi tekintetben teljesen épnek, egészségesnek érezvén, ennek tudatában hivatása kötelességeit a tőle telhető legnagyobb készséggel és buzgósággal teljesíti."

13 1902. május közepén Samassa érsek Fáby Dezső személyében adminisztrátort nevezett ki mellé.

14 Az említett év szeptember 10-én tartotta meg gyémántmiséjét élete 84. és áldozópapsága 60. évében, s tiszafüredi lelkészségének 40. évében. Karvezetője Debreczeni János

15 apát-kanonok volt. 1907. június 28-án „agg kora miatt" az érsek elfogadta nyugdíjba vonulási kérelmét."

16 10 EÉL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1902. júl. 1.; 3751/1902. 11 EÉL PAT Orvosi bizonyítvány Tariczky Endréről. Tiszafüred, 1902. ápr. 4.; 1767/1902. 12 EÉL PAT Jegyzőkönyv a tiszántúli alesperesi kerület tisza-füredi plébánia egyháznak főesperesi látogatásáról. Tiszafüred, 1902. ápr. 24.; 2306/1902. 13 EÉL PAT Csekó Gábor levele az érseknek. Kál, 1902. ápr. 30.; 2306/1902. 14 EÉL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1902. máj. 14.; 2306/1902. 15 EÉL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1902. szept. 11.; 4558/1902. 16 EÉL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1907. jún. 28.; 3840/1907.