Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

A zsidók térnyerésének egyik kevésbé ismert oka éppen az iskoláztatás iránti nagyobb igényben, nagyobb késztetésben keresendő. A táblázat adatsora jól mutatja, hogy messze létszámarányukon felül végeztek tanulmányokat s maturáltak a helyi gimnáziumban. Ezek az adatok még nem is a tényleges szerepüket mutatják, hisz a gyöngyösi gimnázium nemcsak a város, de az egész járás „középosztályát" képezte. Értelemszerűen a vidéki bejárók leginkább a keresztények arányát emelték. Tehát néhány évfolyamban a különben 10%-ot kitevő városi zsidóság közel annyi diákot járatott, mint a város 90%-át kitevő keresztények. Az izraelita származású diákok a gyöngyösi gimnáziumban Tanév Diákok létszáma Ebből izraelita 1840/41 309 4 1859/60 172 19 1866/67 272 71 1873/74 228 112 1887/88 305 96 1898/99 318 111 1905/06 352 114 1913/14 340 98 1919/20 351 153 A zsidóság vagyoni helyzetében beálló változást leginkább a virilisták (legtöbbet adózók) névjegyzékén mérhetjük le. Ez a virilista-szerepkör egyébként egyben jelentette a városvezetésbe való döntő beleszólást is, hisz a városi képviselő-testületnek is tagja volt a 80 legtöbbet adózó vagy annak képviselője. 1872-ben a legtöbb adót fizetők névsorában 5. helyen áll Braun Mojzes bérlő, 9. Schweiczer Ignátz pálinkafőző, 12. Schmidt Salamon tímár, 15. Berger Lázár kereskedő, 16. Spitzer Lipót kereskedő, 20. Vezekényi István orvos, stb. Vagyis a 30 legtöbb adót fizető közül 11 volt zsidó. Ha hozzászámolnánk azokat az intézményeket - takarékpénztárak, hitelintézetek - melyek szintén izraelita tulajdont takarnak, még markánsabb gazdasági jelenlét körvonalazódna.

134 Gazdasági szerepük csúcspontján a városi képviselő-testület 80 virilis tagja közül 62 volt zsidó, míg a 25 póttag közül 15. A hitélet a XIX. század végén jelentős változáson ment keresztül Gyöngyösön is. 1868 november 10. és 1869. február 23. között ülésezett az ún. zsidókongresszus. Az itt bevezetett vallási újításokat a hagyományhű zsidó csoportok nem fogadták el. Gyöngyösön az addig egységes anyahitközség a status quo elvét követte, s belőlük vált ki a város zsidó133 Gimnáziumi értesítők alapján 134 HML. V-101/b/307. CCLXXXI-60. Gyöngyös város legtöbb adót fizetőinek névsora. 135 BACHÓ László, Dezséri 1940. 5.