Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
ságának kb. 10%-a, s megalakította az ortodox közösséget 1871 -ben. 136 A napi élet számtalan területén okozott ütközést a két irányzat együttes jelenléte. Feszültséget okozott az imaházak, a kórház, az iskola, az anyakönyvezés kérdése is, de néhány egylet továbbra is - kényszerűségből - „közös" maradt. (Szentegylet, jótékonysági egyesületek stb.) Szétválás után a Status quo Hitközség megtartotta a régi zsinagógát (Jelenleg Városi TV épülete) s 1872-73-ban közvetlen mellette új díszes imaházat is építtettek. A két zsinagógában a jelek szerint felváltva folytak az istentiszteletek. 137 Az új imaházat a század végén bővíteni kellett, s 1897. október 26-án felavatták a megnagyobbított zsinagógát. 138 Az ortodoxok hosszas birtokmegosztási, vagyonmegosztási viták után magánházaknál, majd átalakított lakóépületeknél gyűltek össze istentiszteletre. Akkori imaházuk a patakparton az 1908. évi tűzvészben elpusztult. Önálló ortodox imaház, hozzá tartozó rituális fürdővel meglepően későn épült. 1911-ben az akkori városháza mögötti malomárokra kifutó telken kezdtek el építkezni, s az ortodox imaházat 1913. január 22-én avatták föl. 139 A két hitközség létszáma 1909-ben az alábbiak szerint oszlott meg: a Gyöngyösi Izraelita Status quo Hitközség Rusz Jakab elnök és Feigl L. H. főrabbi irányításával 450 tagot számlált, míg az Izraelita Autonóm Orthodox Hitközség 63 tagját Berkovics Soma elnök és Jungreisz Antal főrabbi vezette. 140 A gyöngyösi zsidóság jelentős része már a múlt században a magyarosodás útjára lépett. Ezzel a sikeres gazdasági előretörést a társadalmi érintkezés szintjén is próbálta erősíteni. Az asszimiláció érdekes kérdése, hogy a zsidó polgárság nehezen tudott magának „követendő példát" találni kialakulatlan városi polgárság híján, így Gyöngyösön is vezető rétegük leginkább a magyar dzsentrihez próbált hasonulni, néhány igazán vagyonos család pedig a magyar arisztokráciához. 141 Aránylag elenyésző volt a városban a más vallásra áttérő izraeliták száma. Az első világháborúig a Felsővárosi Plébánián 18, az Alsóvárosban 6, a reformátusoknál szintén 6 áttérés nyomát őrzik az anyakönyvek. 142 Ezen áttérések legtöbbje is házasságkötéssel kapcsolatos. Az első világháborúig 1895-től a gyöngyösi anyakönyvekben 15 keresztény-zsidó vegyes házasságot őriznek. 143 136 HORVÁTH László 1995. 90. 137 GYIHI. Feljegyzések 138 Gyöngyösi Lapok 1897. szeptember 30. (XIX. évf. 39. sz.) 4. old. A zsidó templom felavatása. 139 Mátravidék 1913. január. 140 Gyöngyösi Kalendárium 1909. 173-174. Az 1910. évi népszámlálás még 2312 zsidót említ Gyöngyösön. 141 Nemesi rangra Magyarországon kb. 280 zsidó családot emeltek. Térségünkben legismertebb a báró HatvanyDeutsch család volt. Gyöngyösiek közül Tévén Zsigmond dévényi előnévvel nyert nemességet 1912. június 20-án, valamint a gyöngyösi születésű tábornok, lovag Schweitzer Ede. ÚJVÁRI Péter 1929. 331. 142 MM. TA. Gyöngyösi anyakönyvek (mikrofilmen). 143 1897-ben került sor Gyöngyösön az első keresztény-zsidó házasságra. A keresztény államvasúti hivatalnok és zsidó származású menyasszonya a polgári házasságkötésnél nyilatkozatot írtak alá, arra nézve, hogy mindkét nembeli leendő gyermekeiket róm. kat. vallásban fogják neveltetni, /Gyöngyösi Lapok 1897. január 7. (XIX. évf. 1. sz.) 5. old. Az első keresztény-zsidó házasság.
