Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Az izraeliták létszáma Gyöngyösön 1880-1941. 124 Év Izraelita népesség száma Lakosság százalékában 1880 1910 1920 1930 2476 2330 2250 2136 2231 2071 160 14,7 12,0 11,4 10,0 9,3 S.6 0.7 1941 összesen 1941 izraelita vallású 1941 zsidónak minősített A létszám növekedésével párhuzamosan a gazdasági és társadalmi súlyuk is megerősödött. A gazdasági élet minden terén előretörtek. Igaz ez a mezőgazdaságra, az iparra és a bankszférára egyaránt. Az első „nagybirtokos" zsidók már a század közepétől kimutathatóak voltak, de a törvények az izraeliták ingatlanszerzésének korlátait csak 1867-ben szüntették meg.

125 Hirsch Salamon és Hölzer Károly már 1871-ben megkezdte felvásárolni a volt főnemesi ingatlanokat, ebben az évben az Orczy család Fő téri házát is megvásárolták. 1893-ra Spitzer László, Grüszner Mór, Rosenfeld Ede, Engl Adolf és Lippe Mór a város legjelentősebb nagybirtokosai.

126 Az ipar terén az 1867. évi törvény mellett az 1872. évi ipartörvény szüntette meg a gyáripar fejlődése előtt álló gátakat. A céhesipar megszűntével létrejövő gyárak legjavát Gyöngyösön a zsidók létesítették. 1889-ben a Büchler testvérek nagy gőzmalmot, 1890-ben - a már korábban is létező - Barna Gábor Fiai cég Gőzfűrésztelepet alapított. A helyi „nagyipart" zömében izraeliták működtették, a Tévén, Spitzer, Bogdány, Brak, Rosenfeld, Braun-Barna, Büchler családok.

127 A városban működő pénzintézetek mindegyike zsidó vezetés alatt állott, sőt a térség monokultúrás jellege miatt korántsem elhanyagolható szőlészetek, telepek jó része is.

128 A gazdasági térnyerésük szinte természetes velejárója, hogy a város társadalmi életében, annak befolyásolásában is egyre meghatározóbb szerepet játszottak. Nemcsak a hagyományosan „zsidó klubként" számontartott Kereskedelmi Csarnok vezetősége került ki soraikból, de meghatározó szerepet vittek a Kaszinó Egyesület, a Mátra Egyesület, Tűzoltó és Mentő Egyesület, Korcsolyaegylet, Tudássegítő Egyesület, Vöröskereszt stb. szervezetekben is.

129 Az egyesületek alapításán túl a század124 KEPECS József/Szerk./ 1993. 170-171. 125 1867. évi XVII. t. cz. Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében. 126 BACHÓ László, Dezséri 1941. 85. 127 ÚJVÁRI Péter 1929. 331. 128 BACHÓ László, Dezséri 1940. 4. 129 Gyöngyösi Kalendárium 1909. 166-179. Névtár Nyilván a zsidóság gazdasági életben betöltött domináns szerepére utalhat az a tény is, hogy a város századvégi igen élénk bordélyház-alapítási lázának csaknem kizárólag izraelita szereplői voltak. HORVÁTH László 1997.