Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

fordulón oly pezsgő helyi sajtóélet is jobbára izraelita származásúak kezén volt. Visontai Soma irányította Gyöngyösi Lapok, Dudás Adolf szerkesztette Gyöngyösi Újság, Vadász Lajos nevével fémjelzett Hevesmegyei Lapok, valamint Hochfelder Lipót által megjelentetett Egyesüljünk (később Haladás) lapokkal szemben egyetlen „keresztény" orgánum állt, a Csomor Béla szerkesztette Mátravidék 1907-től.

130 Az úgynevezett szabad értelmiségi pályák terén Bachó László végzett vizsgálatokat. Az ő adatai szerint 1893-ban a város 11 orvosából 8 fő, 18 ügyvédéből pedig 5 fő izraelita, míg 1909-ben működő 15 ügyvédből 10, 9 orvosból 7, 3 gyógyszerészből 2 volt zsidó származású.

131 20. kép Atúszokat vörösőrök kísérik és dolgoztatják 1919-ben A gyöngyösi polgárságnak - következésképpen a polgárosodásnak is -, a helyi középosztálynak meghatározó részét a vezető zsidó családok adták. A középosztályba bekerülni nemcsak vagyoni állapot alapján lehetett, hanem műveltség és a velejáró hivatal útján is. Vagyon híján vagy ahelyett lényegében a középiskolák - a városban elsősorban a gimnázium elvégzése - nyithatott utat a hivatalok és a polgárosodás felé.

132 130 NAGY Józsefné 1972. 131 BACHÓ László, Dezséri 1941. 99. 132 TŐKÉCZKI László 1996. 56. A magyar középosztályt leegyszerűsítve „műveltségi osztálynak" tartja. A teljesen heterogén összetételű társaság, mely mind eredetében, hagyományaiban, vallásában, mind a mindennapos tevékenységében eltért, jobbára a középiskolák által közvetített „közös műveltség/művelődési anyag" által tartatott össze.