Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

8. kép Gyöngyösi izraelita halotti anyakönyv a XIX. századból hogy a legutolsó elutasítás óta (1797.) lélekszámuk a városban jócskán megnőtt, valamint hogy a megyében Pásztón, Hevesen, Tiszafüreden már a törvényhatóság engedélyezte zsinagógaállítást. A városi tanács mindent megmozgatott az engedélyezés ellen. Azt kívánták leszögezni válaszukban, hogy Gyöngyösre a zsidók a földesurak hívására jöttek, és mind a mai napig (1815.) a város tudtával és beleegyezésével itt még egy zsidó sem vett házat. Most is a városi tanács veszített. 1816-ban épült fel Rabi Károly neves helybéli építőmester tervei alapján a város első ismert zsinagógája (Városi Televízió épülete). A szájhagyomány alapján sokan azt is tudni vélték, hogy az építkezéshez szükséges téglát a gróf Károlyi-uradalom adta ingyen.

45 Az épület külső nézete 12,60x 28,30 m, párkányának magassága kb. 8,50 m. A régi zsinagóga helyének a kiválasztása enyhén szólva figyelemreméltó. Ősi előírás ugyanis, hogy a zsinagóga vízparton, ún. „tiszta helyen" álljon, az adott terület legmagasabb pontján. A szétszóratás idején ennek az előírásnak nem mindig tudtak eleget tenni. Gyöngyösön ez viszont már 1816-ban 45 SÓS Endre 1944. 127. Török Kálmán apát-plébánosra, a város volt országgyűlési képviselőjére hivatkozik.