Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

sikerült. Ez vélhetően szintén az Orczyak jóindulatának köszönhető. Az ő Főtéri házuk telkétől a XIX. század elején a zsinagóga területét csak egy gyalogút választotta el (a mai Vármegyeház utca).

46 Az alaprajzi rekonstrukció szerint nyitott, árkádos előtér mögött a két női karzat lépcsőháza fogta közre az előcsarnokot, amelyen keresztül a zsinagógai térbe lehetett jutni. Az eredeti padlószint a mainál mélyebben lehetett. A női karzat a nyugati oldalon, az előcsarnok és a két lépcsőház közötti területet fogta közre és kb. 2 méterrel a belső térbe is benyúlt. Jó ízlésű, háromtengelyes klasszicista architektúra, a homlokzaton fejezetes lizéniával összefogva. Az épületet már 1826-ban bővítették. Sajnos belső terét 1960-ban szinte teljesen átépítették. A régi felvételek őrzik csak az eredeti négyoszlopos boltozatrendszerét.

47 (A szerző az épület padlásán is megtalálta eredeti boltozatrendszer-maradványait.) 46 BACHÓ László szerint az ún régi zsinagóga telkét a báró Brüdern család ajándékozta az izraelitáknak. A forrást azonban nem jelöli meg. 47 GAZDA Anikó 1989. 153. 9. kép Az asszimiláció biztos jele, a kiegyezés utáni anyakönyveket már leginkább magyarul vezették.