Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

7. kép A „régi" temető halottainak áthozott maradványait jelölő szarkofág. A szerző felvétele 1993. Kicsit előre szaladva az időben, egy 1837-ben kelt szerződés a város és a helyi zsidó hitközség között az új zsidó temető helyét a település nyugati határában jelölte ki. Ez megfelel a jelenlegi temető helyének, a gyöngyöstarjáni út déli oldalán.

40 „...Mi Tekintetes Nemes Heves Vármegyében fekvő Kiváltságos Nemes Gyöngyös Várossá Bírája, és Tanátsa minek utánna a kebelünkbéli Izraelita községnek...sír kertje kicsinysége miatt annyira be tölt, hogy oda továbbá temetkezni nem lehetne, azon helyen pedig meg nagyobbítani tellyes lehetetlen volna, a Tekintetes Nemes Heves Vármegyének érdemben a folyó év aug lőén költ kegyes határozata következésében alkalmaztatván magunkat, a sírkertnek ki jelelése, s abban építeni szokott halottas kamarák is legfelsőbb Helyről költ K. Rendelethez a Gyöngyösi Izraelita községnek megkívántató sírkertet a Nemes Város Napnyúgotti részén a városi lakházaktól kevéssé távolabb helyen a Városból Tekintetes Ns Nógrád Vármegyébe vezető Országút mellett a Ns Város jogaihoz tartozandó Osztály szántó földekből szélességében negyven, hosszában pedig negyven ött ölekben ,öszvessen 1640 négyszegű ölben jelöltük, s mértük ki... Minekutánna az Izraelita község az ezennel kijelölt új sírkertnek 39 Jakobovics Ben-ziyon rabbi kutatásai alapján az 1824-ben gyöngyösi rabbiként eltemetett Boskovitz Feivl rabbi az 1799-ben Prágában elhunyt legendás és hírneves Boskovitz rabbi leszármazottja. Ez a tény jól illusztrálja a gyöngyösi hitközség jelentősségét és tehetősségét. A gyöngyösi zsidó temetőről bővebben már egy másik tanulmányban szóltam. HORVÁTH László 1995. 40 HML. GYVL. V-101/b/23. Zsidó temetőről szóló szerződés (1837).