Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)
misítő ellenséges gránát- és röppentyűtűzzel szemben megvédjék a helyőrség egy részét. Ezeknek a kiserődöknek a hátsó bejáratát karózattal kell védeni, amely a második és visszavonulási védelmi vonalat képezi. Ennek megfelelően az 5. sz. erődítményt, a z „S" és „T" szurdok elé helyezték, ahol az „F" mezőt bepásztázza és egy 250 fős gyalogsággal és 4 ágyúval rendelkező előretolt egységet képez. A 6. sz. ütegnek v an az egész hídfőn a legmeghatározóbb és legszebb helyzete, ennek ellenére nincs helyisége arra, hogy bármit elzárjanak és az üteg hátoldalát csak karózat zárja le, és 6 löveggel látták el. A 7. és 8. Lunetták a hídfő bal oldali csatlakozását, vagyis az elsáncolt táborhelyet képezik. A 7. sz. Lunetta b iztosítja a fedezett bejárást az „E" szoroshoz és bepásztázza a hídfő elülső részét, valamint az 5. erődítmény jobb oldali homlokzatát, továbbá 300 fős személyzettel és 6 ágyúval rendelkezik. A 8. sz. Lunettát e gy lankás dombra tették, hogy védje a 7. számút és a hídfő bal szárnyát. 360 fővel és 6 ágyúval rendelkezik. A 9., 10., 11. és 12. sz. Lunetták poligon vonala egy egyenes vonalon helyezkedik el, s mivel a Lunetták mindent belátó pásztázási lehetőséget adnak, ezáltal az ágyúkkal leadott kereszttűzben jól belőhető az előtér, bár az egyik Lunettaállás a másiktól 250 ölre van felállítva. A 9., 10. és 11. sz. Lunettáknak 360 fő személyzete és 8 ágyúja van, ezzel szemben a 12-esnek, mint Szárnylunettának 400 katonája és 10 ágyúja van. A Blockházak bejáratai a karózatukkal a hídfő első vonalának második fedező pásztázatát képezik, ahol a szelíd emelkedő alatt, amelyre épültek, észrevétlenül táborozhat a hadtest, vagy támadásra vonulhat. Az elsáncolt tábor jobb oldalát a Magyar Központi Vasút egy része képezi 156 . Ennek a védelmére kevesebb előkészület szükséges, mert az „R" pontnál lévő keresztsánc felértékelése s a gyalogság számára a belső gáttöltésen feljárót készítenek. Itt még esetleg szükség lehet Nána falu elülső védelmére egy nagyon célszerű állásra; ugyanis az, hogy itt két szilárd feltöltést készítettek, amin a már rendes gyalogsággal és lőréssel ellátandó kerítésfal áll, csak kevés további segítséggel védekezőképessé lehetne tenni; ezt a falu és a vasút külső elővédjeként lehetne használni. Mivel a vasutat csak a Nána patakig lehet elfoglalni, az itt található vizeken és mocsarakon alacsony vízállásnál és száraz időben az ellenség át tud jönni. Ezért a 360 fős 10 ágyús 13. sz. erődítményre, valamint a 14 ágyúval rendelkező 14. sz. ütegre van szükség. A 13. sz. Lunetta m inden visszavonulást véd a vasút vonala felől, a 14. sz. üteg pedig lövi a kőrösdi utat. A Duna baloldali hídfőállása közvetlen védelme céljára összegezve a következőkre van szükség. Az 5. sz. erődítmény és a 7., 8., 9., 10., 11. és 12., 13-as számú töltés Lunetták összesen 2.750 fő 64 ágyú A 6. és 14. sz. ütegek - 10 A vasút 400 Nána 600 6 Összesen: 3.750 fő 80 ágyú 156 A Vác és Pozsony közötti vasútvonal töltései 1848-ra már a Párkány szomszédságában található Nána faluig megépültek.
