Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka

A tiszai és a déli hadsereg lovassági parancsnokaként A tiszai hadsereg Kossuth és Perczel ceglédi megbeszélései révén alakult meg. Kossuth ekkor az oroszokról vett, létszámukat jelentősen alulbecsülő híradások, valamint Bem július 3-i levelének hatására szembehelyezkedett a IX. hadtest délvidéki lerendelésével, s helyette az oroszok elleni tiszántúli hadműveletre kívánta felhasználni a X. hadtesttel együtt. Ezt elfogadta a július 8-án Cegléden tartott haditanács is, amelyen Kossuthon és Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszteren kívül Aulich Lajos, Perczel Mór, Jozef Wysocki és Dessewffy Arisztid tábornokok vettek részt. Ezt az elképzelést Mészáros és Dembinski határozottan ellenezték, de Kossuthot elképzelésétől július 9-i szolnoki találkozójukon sem tudták eltéríteni. A tiszántúli hadműveletekre ennek ellenére nem került sor, mert időközben onnan kivonultak az oroszok. A Tiszai átkelők fedezésére Knezic Károly tábornok kicsiny hadosztályát és a Korponay János ezredes parancsnoksága alá helyezett tiszántúli népfelkelőket rendelték.

79 A tiszai hadsereg kezdetben a IX. és X. hadtestekből állt. A július 13-i Szolnokról kelt hadrendi felosztásban megszüntették a hadtesteket, helyettük két gyalogos- és egy lovashadosztályra tagolták. A hadosztályok két dandárból álltak. A hadseregbe tartozott a lengyel légió is. Dessewffy beosztásáról nem szólt a hadrend, csak a másnapi menetutasításban szerepelt, hogy a lovashadosztálynak az ő vezényletével kellett Szolnokról Ujszászra menni. Ez alapján a tiszai hadsereg lovassági parancsnoka tisztséget tölthette be. A hadrendben egyébként nem szerepel Wysocki beosztása sem. A július 1 T-i Abonyból keltezett hadrendi beosztásban már a tiszai hadsereghez lett beosztva a Máramarosban lévő Kazinczy- és a Tisza átkelőit megszállva tartó Knezic-hadosztály is. Ebben Dessewffy a hadsereg lovasságának a parancsnokságát töltötte be. Ez ténylegesen 17 századot jelentett: 4 század a 17. Bocskay-, 3 század az 5. Radetzky-, 2-2 század a 18. Attila- és 16. Károlyi-, l-l század a 8. Miklósés 12. Nádor-huszárezredből, valamint 4 század lengyel dzsidás. Az egyes dandárokba még ezenfelül két és fél huszárszázad, valamint 2 század ung-beregi lovas gerilla volt beosztva. Összesen 2855 főnyi lovasság tartozott közvetlenül Dessewffy parancsnoksága alá.

80 Miután a Nagykáta és Abony között elhelyezkedő tiszai hadsereghez megérkezett a július 17-i váci ütközetnek a híre, Mészáros Lázár Abonyban haditanácsot tartott arról, hogyan lehetne elősegíteni Görgei csatlakozását. Perczel azt javasolta, hogy nyomuljanak előre Kápolnáig, Mészáros azonban Tiszafüredig tartotta célszerűnek. így gondolta megkönnyíthetőnek a feldunai hadsereg átkelését a Tiszán. Az oroszok figyelmének elterelése céljából a hadsereg összevont lovasságának Dessewffy parancsnoksága alatt Jászfényszaru irányába kellett felderítést végeznie. Perczel csapatainak közelsége miatt Paszkievics Pest felé tartó szállítóoszlopait jelentős kísérettel látta el, 8 század gyalogsággal és 24 lovasszázaddal, valamint 16 löveggel, amelyek Tolsztoj altábornagy parancsnoksága alatt álltak. Dessewffy 13 huszárszázaddal, 4 század lengyel dzsidással és 12 löveggel július 20-án indult el Nagykátáról Jászfényszaru felé. Velük tartott Mészáros Lázár és Perczel Mór is. Tóalmásról elkergettek egy kisebb kozák különítményt, amely értesítette Tolsztoj tábornokot a magyarok megjelenéséről. Tolsztoj csapatai Túrától délre foglaltak állást. Az elfogadott haditerv szerint a magyaroknak nem kellett volna nagyobb ütközetbe belebonyolódniuk, de Mészáros nem állította le Dessewffy oroszok ellen felfejlődő lovasságát. így Túránál a szabadságharc egyik leghevesebb lovassági ütközete bontakozott ki. Dessewffy az ütközetben nagy 79 OL H 2 OHB 1849:8964, 9107. 80 HL 1848/49 37/310, 38/78.