Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka
A kormányhoz azonban nemcsak a felvidéki, hanem a délvidéki és az erdélyi hadszínterekről is aggasztó hírek érkeztek. Június 29-én Görgeitől és Ludwigh János kormánybiztostól tudósítások érkeztek a VII. hadtest győri vereségéről és arról, hogy a magyar fősereg nem képes tovább fedezni a fővárosokat. A győri vereséggel nem vált lehetetlenné a főerők komáromi összpontosítása, de Kossuth elvesztette bizalmát Görgei haditerve iránt. Június 29-én - Görgei távollétében - új haditeivet fogadtak el, amelyre Dembinski tett javaslatot. Az új haditerv a magyar erők zömét Szeged környékén akarta összpontosítani. A megváltozott haditervről értesítették a különböző hadszínterek parancsnokait, köztük Wysockit is: „Meghatároztatott tehát, hogy Komáromnál erős őrizet hátrahagyásával a többi sereg alant koncentráljon úgy, hogy az erdélyi, németbánáti s felső seregek (feldunai hadsereg H. J.) és Ön hadteste Szeged felé nyomuljanak, s a bácsbánáti sereggel egyesüljenek... Ezt azon értesítéssel tudatom Önnel: hogy 24-28 órán belül meg fogja kapni az egyesüléshez visszavonulásának a lehető legjobb módját. Am önnek mindig feladata marad az ellenséget hadseregének veszélyeztetése nélkül feltartóztatni és előrenyomulását megállásával lehetőség szerint gátolni. " 1$ Mint az idézetből kitűnik Wysockinak nem kellett azonnal megkezdenie a levonulást. A IX. hadtest további hadmozdulatait a feldunai hadsereg tevékenységétől tették függővé. Görgeihez három tagú küldöttséget (Csány László, Aulich Lajos, Kiss Ernő) menesztettek, hogy megnyerjék a haditervnek. Igenlő válasza esetén Görgey és Wysocki hadtesteinek Pest és Hatvan közötti egyesülése volt kitűzve. Görgei, noha az ország védelmének a feladását és a menekülési út biztosítását látta a szegedi összpontosításban, Csány és Aulich kitartó rábeszélésére ígéretet tett a terv végrehajtására. Időközben Wysocki június 28-án feladta Miskolcot. Június 29-én Mezőkövesdre, 30-án Kápolnára, július 1-én Gyöngyösre vonult vissza. Miskolcot elérve élelmezési problémák miatt az orosz hadsereg megállapodott, s csak erőinek kisebb részével nyomult a IX. hadtest után. Wysocki és Dessewffy az orosz üldözés lanyhulását annak tulajdonították, hogy azok a Tiszán átkelve akarják folytatni útjukat a Délvidék felé. Elképzelésüket alátámasztotta egy kisebb orosz különítmény június 29-i átkelése a Tiszán, amelyet a valóságosnál (3.000 fő) nagyobbnak gondoltak. Ilyen feltételezések mellett Wysocki és Dessewffy - a korábban is kért erősítésekkel és az ellenség hátában támasztott népfelkelés felhasználásával - lehetségesnek tartották az utánuk nyomult orosz csapatok legyőzését, amelyről június 30-án értesítették Kossuthot. A két tábornok jelentését megerősítette Luzsénszky kormánybiztos is. Ezek vétele után Kossuth július 1-én sürgető levelet írt Görgeinek, mert a szükséges erősítést csak tőle remélhették: „ Wysocki tábornok seregével ma Gyöngyösre, holnap Hatvanba érkezik, s ott meg akar ütközni az ellenséggel...bizonyosan tudom, hogy Wysocki győzne, ha őt 8-10.000 emberrel megerősíthetnők rögtön...Nem lehetne egy hadtestet holnap gőzhajón ide, holnapután nappal és éjjel pedig Hatvanba küldeni - szekereket rendelnék, ha jónak látandná Miniszter Ur. " Ugyanakkor Wysockinak a következőket írta: „ Görgei tábornok jelenti, hogy Budánál menetből átkel — egyesül Önnel. Én írtam neki, 8-10.000 embert gőzhajón küldjön ide, holnapután szekereken Hatvanba lesz küldve. " Levelében elmarasztalja Wysockit a rossz hírszerzés miatt, ami komoly kritika Dessewffy számára is. 76 A Wysocki és Dessewffy által tervezett oroszok elleni ütközetből nem lett semmi. Ezt, de az egész délvidéki összpontosítást is lehetetlenné tette a kormány és Görgei között keletkezett 75 KLÖM XV 367. d. 76 KLÖM XV 369, 372, 373. d.
