Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka

ellentét. Görgeinek a Csányék megérkezése előtt íródott levele, amelyben ellenezte a délvi­déki összpontosítást, valamint a távozásuk után írt végrehajtást megígérő levél fordított sor­rendben került Kossuth elé. Az iratok iktatószámát figyelmen kívül hagyva Görgei engedet­lenségére következtetett. A tévesen értelmezett helyzetben július 1-én a késő esti órákban Görgeit leváltotta a fővezérségről és Mészáros Lázárt nevezte ki a helyére, aki Dembifiskit vette maga mellé táborkari főnöknek. Az új fővezér, illetve táborkari főnöke, a feldunai had­seregtől elvágott Kmety-hadosztályt és a IX. hadtestet a Délvidékre rendelte, hogy az ott te­vékenykedő IV. hadtesttel egyesülve, Vetter Antal altábornagy parancsnoksága alatt legyőz­zék Jellacicot, elfoglalják a Titeli-fennsíkot és felmentsék Péterváradot a Tisza jobb partján. AIX. hadtestnek a levonulást akkor kellett megkezdenie, amikor a Pest-Szolnok vasútvonal mentén felváltja a Komáromtól leinduló haderő. Július 1-én a hadtestet további rendelkezé­sig Szolnokra rendelték. Azonban ez az elképzelés sem valósult meg. Elsősorban azért, mert a július 2-i komáro­mi csatában súlyosan megsebesült Görgei leváltásán felháborodott tisztikar és a kormány között elhúzódó vitára került sor. A vitát kompromisszum zárta le. Görgei megmaradt a dél­vidéki összpontosításra lerendelt hadtestek parancsnokának, s a Komáromtól való elvonulás előtt - a sebesült tábornok óhajának megfelelően - megpróbáltak vereséget mérni Haynau csapataira. A július 11-i komáromi ütközet a magyarok vereségével ért véget, így július 13­án a Duna északi partján kezdtél meg levonulásukat Szeged felé. 77 Mint említettük a IX. hadtestnek Dembinski haditerve szerint a Délvidékre kellett levo­nulnia. Kossuth július 2-án Vetternek írt levelében azonban ettől eltérő feladatkörben emlí­ti a hadtestet. Míg Vetter a IV. hadtesttel és a Kmety-hadosztállyal megveri Jellacicot, s fel­menti Péterváradot, addig Wysocki és Perezel tábornok Szolnoknál a Tiszán átkelve egye­sülten a Tiszántál biztosításán és az oroszok meg\>erésén fáradoznak. " A Tiszántúlra átkelt oroszok elleni tüntető előrenyomulásra Dembinski eredetileg csak az újonnan szervezett és Perczel Mór parancsnoksága alá helyezett X. hadtestet akarta felhasználni. Dembinski a Ko­máromtól lerendelt csapatok késlekedése ellenére is ragaszkodott elképzeléséhez, s Mészá­ros július 3-án a délvidéki levonulásra utasította a IX. hadtestet. A hadtest a vett utasításnak megfelelően július 3-án Jászárokszállásról Jászberénybe, 4-én Tápiószelére és Tápiógyörgyére, 5-én pihenő napot tartott, 6-án Ceglédre, 7-én Nagykőrösre vonult. A to­vábbi délre vonulás helyett innen Abonyba rendelték, s a Perczel Mór parancsnoksága alat­ti tiszai hadsereg alárendeltségébe került. 78 Időközben jelentős változás történt Dessewffy magánéletében. Július 5-én Pesten megnő­sült. Feleségül vette Szinyei Merse Emmát. A nász azonban rövid volt, mert a már annyira nem is ifjú férjet várták katonai teendői. Az esküvője előtt részt vett a délelőtti órákban tar­tott minisztertanácsi értekezleten, amelyen jelen volt Mészáros és Dembinski, valamint a feldunai hadseregtől érkezett Klapka és Nagysándor tábornokok is. Itt az utóbbiak előadták a feldunai hadsereg tisztjeinek kérelmét Görgeivel kapcsolatban és megvitatták a délvidéki összpontosítás tervét is. A források nem tesznek említést Dessewffy hozzászólásáról. A ki­bővített minisztertanácsi értekezlet és esküvője után Dessewffy visszatért a hadtestéhez, amelyhez Cegléden csatlakozott. 77 HAJAGOS József 1988: 48-65. o. 78 HAJAGOS József 1988: 65-66. o, KATONA Tamás 1979: I. k. 170-171. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom