Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
misült. Ezt követően, hogy Gyöngyös ne jusson az elnéptelenedett - adót nem fizető települések sorsára, a törökök elengedték 4 évre a város adóját. 50 Érdekes képet fest a városról Evlia Cselebi török világutazó 1664-1666. közötti években: ... ,,Az egri ejáletben 8.000 alacsonyabb, magasabb deszkazsindelyes szép ház van... E nagy város a Mátra hegytövében fekszik, s a Mátra folyó keresztül folyik rajta " és két részre osztja. Kertjei és tiszta utcái vannak. E város a Mátra szélénél délkeletre terjed, és hosszúsága 8.000 lépés. Összesen 8 temploma van. Házai többnyire tégla építkezésűek, és csinosak. A városnak hosszában 10, szélességében 5 utcája van, mindegyik utcában egyik végétől a másikig keresztüllátni, mint a tükörben, olyan egyenesek. Ez nyílt város, várfalai nincsenek. Vize, és levegője kellemes..." 51 Ezen leírásból megtudjuk, hogy Gyöngyös házai földszintesek, emeletest nem említ, ezek jó része téglából épült, összesen 15 utcát említ (?), és 8 templomot (4 volt), várfalai, komolyabb védműve nincs, ezért nyílt város. A török utazó keleti túlzástól sem mentes leírásában ezek a tények igazak. 1687-ben Eger visszavétele után Gyöngyös is felszabadult a török uralom alól, azonban a felszabadító harcok során a kegyetlen adóztatás miatt rengeteget szenvedett. 1689-ben a Piac utcában (Fő tér régi neve/, a Csapó, Tót, Sólymos utcákban, és a Peczei malom (Berényi utca) feletti birtokrészen laktak a Rákóczi család telkes jobbágyai, és zsellérei. Az 1696. évi adóösszeírás során 308 nem nemesi háztartást, és 190 adóköteles házat találtak Gyöngyösön. 52 A török kiűzése után 1693-ban Pinxner A. szász utazó írja városunkról: ... "Gyöngyös elég terjedelmes, de csúnyán épült város, négy temploma közül az egyiknek magas tornya van, a másik templom a jezsuitáké, a harmadik és a negyedik a ferencrendieké ". .. 51> A leírásban szereplő 4 templom: a magas tornyú a Szent Bertalan templom, a torony az épület déli oldala közepén állt, a jezsuitáké a Szent Orbán templom, mely előbb a reformátusoké volt, a két ferences templom az egyik a ma is meglévő, a másik a Szent Erzsébet templom. A Rákóczi szabadságharc idején Gyöngyös a fejedelem jelentős támaszpontja Heves, és Külső Szolnok vármegyében. 1704-ben két ízben is tárgyalt a békéről a gyöngyösi születésű Széchenyi Pál kalocsai érsekkel (a király megbízottjával) a fejedelem főtéri (Fő tér 2.sz.) házában, sajnos sikertelenül. Az 1709-1710.évi pestisjárványban a lakosságnak közel egynegyede halt meg, így a betegeket ápoló, és temető ferencesrendi szerzetesek közül 25-en vesztették életüket. Valószínűleg pestisben halt meg (Vak) Bottyán János kuruc tábornok is, akit a ferencesek templomában temettek el 1709. szeptember végén. 54 A Rákóczi szabadságharc után Gyöngyösön 4 nagybirtokos család volt. Rákóczi elkobzott birtokait a király gróf Althan Mihálynak adományozta, tőle 1741-ben Grassalkovich Antal vásárolta meg. A XVIII. század közepén a város I. negyedrésze a herceg Esterházy családé (ők kapták meg a Koháry birtokokat is), a II. negyed a gróf Grassalkovichoké, a III. rész a gróf Forgách családé, illetve későbbi leszármazottaiké, a Flauer, a Bossányi, a gróf Orczy, majd a báró Brüdern Berényi stb. családoké. 1847-ben a Grassalkovich részt gróf Károly György vette meg, a báró Orczy rész pedig házasság utján a gróf Szapáryaké lett. A XVIII. század elején még közel 20 köznemesi család volt Gyöngyösön birtokos. 1852-ben több 50 Dezséri BACHÓ László 1941. 151 51 KARÁCSON Imre 1908. 124-125. 52 SOÓS Imre 1978. 15. 53 SZAMOT A István 1891. 428 54 MOLNÁR József 1984. 26-29. 3 1-32.
