Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

létszámarányukon felül végeztek tanulmányokat s maturáltak a helyi gimnáziumban. Ezek az adatok még nem is a tényleges szerepüket mutatják, hisz a gyöngyösi gimnázium nemcsak a város, de az egész járás "középosztályát" képezte. Értelemszerűen a vidéki bejárók a keresztények arányát emelték. Tehát néhány évfolyamban a különben 10%-ot kitevő városi zsidóság közel annyi diákot járatott, mint a város keresztény 90%-a. I. táblázat Az izraelita származású diákok a gyöngyösi gimnáziumban

1 ' Tanév Diákok létszáma Ebből izraelita 1840/41 309 4 1859/60 172 19 1866/67 272 71 1873/74 228 112 1887/88 305 96 1898/99 318 111 1905/06 352 114 1913/14 340 98 1919/20 351 153 A zsidóság vagyoni helyzetében beálló változást leginkább a virilisták (legtöbbet adózók) névjegyzékén mérhetjük le. Ez a virilista-szerepkör egyébként egyben jelentette a városvezetésbe való döntő beleszólást is, hisz a városi képviselőtestületnek is tagja volt a 80 legtöbbet adózó vagy képviselője. 1872-ben a legtöbb adót fizetők névsorában 5. helyen áll Braun Mojzes bérlő, 9. Schweiczer Ignátz pálinkafőző, 12. Schmidt Salamon tímár, 15. Berger Lázár kereskedő, 16. Spitzer Lipót kereskedő, 20. Vezekényi István orvos, stb. Vagyis a 30 legtöbb adót fizető közül 11 volt zsidó. Ha hozzászámolnánk azokat az intézményeket takarékpénztárak, hitelintézetek - melyek szintén izraelita tulajdont takarnak, még markánsabb gazdasági jelenlét körvonalazódna.

12 A gazdasági szerepük csúcspontján azonban a városi képviselőtestület 80 virilis tagja közül 62 volt zsidó, míg a 25 póttag közül 15 fő.

13 A hitélet a XIX. század végén jelentős változáson ment keresztül Gyöngyösön is. 1868 november 10. és 1869 február 23. között ülésezett az ún. zsidókongresszus. Az itt bevezetett vallási újításokat a hagyományhű zsidó csoportok nem fogadták el. A kongresszus létrehozta a neológok elképzelése szerinti országos szervezetet, de ez az ortodoxok nélkül alakult meg. Az újítók (neológok) és a hagyományhoz ragaszkodók (ortodoxok) között kialakult egy harmadik irányzat is, mely nem csatlakozott az előbbiek egyikéhez sem, hanem a zsidóság egységét hirdetve, nevükben is a kongresszus előtti egységes állapotra utalva ,,status quo ante" irányzat lett. Gyöngyösön az addig egységes anyahitközség a status quo elvét követte, s belőlük vált ki a város zsidóságának kb. 10%-a, s megalakította az ortodox közösséget 1871-ben.

14 A napi élet számtalan területén okozott ütközést a két irányzat együttes jelenléte. Feszültséget jelentett az imaházak, a kórház, az iskola, az anyakönyvezés kérdése is, 1 1 Gimnáziumi értesítők alapján 12 HML. V-101/b/307. CCLXXXI-60. Gyöngyös város legtöbb adót fizetőinek névsora. 13 BACHÓ László, Dezséri 1940. 5. 14 HORVÁTH László 1995. 90.