Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

míg néhány egylet továbbra is kényszerűségből közös" maradt. (Szentegylet, jótékonysági egyesületek stb.) 1. kép Az új Status quo zsinagóga felavatása 1897-ben. MM. Fotótár 1389. Reprodukció Lónyainé Nagy Éva Szétválás után a status quo hitközség megtartotta a régi zsinagógát (Jelenleg Városi TV épülete) s 1872-73-ban közvetlen mellette új díszes imaházat is építtettek. A két zsinagógában a jelek szerint felváltva folytak az istentiszteletek.

15 Az új imaházat a század végén bővíteni kellett, s 1897. október 26-án felavatták a megnagyobbított zsinagógát.

16 Az ortodoxok hosszas birtokmegosztási, vagyonmegosztási viták után magánházaknál, majd átalakított lakóépületeknél gyűltek össze istentiszteletre. Önálló ortodox imaház, a hozzátartozó rituális fürdővel meglepően későn épült, s az 1908. évi tűzvészben el is pusztult

17

. 1911-ben az akkori városháza mögötti malomárokra kifutó telken kezdtek el építkezni, s az új ortodox imaházat 1913. január 22-én avatták föl.

18 A két hitközség létszáma 1909-ben az alábbiak szerint oszlott meg: a Gyöngyösi Izraelita Status-quo Hitközség Rusz Jakab elnök és Feigl L.H. főrabbi irányításával 450 tagot számlált, míg az Izraelita Autonóm Orthodox Hitközség 63 tagját Berkovics Soma elnök és Jungreisz Antal főrabbi vezette.

19 15 GYIHI. Vegyes iratok 16 Gyöngyösi Lapok 1897. szeptember 30. (XIX. évf. 39. sz.) 4. old. A zsidótemplom felavatása 17 MISÓCZKI Lajos 1991. 31. 18 Mátravidék 1913. január 24. 19 Gyöngyösi Kalendárium 1909. 173-174. Az 1910. évi népszámlálás még 2312 zsidót említ Gyöngyösön.