Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
jóváhagyásra. Miután az egyesület jóváhagyta, 45 oldalas kiadványban közzétette. 64 A felfelvillanó sikerek, elismerések ellenére mind több jel a múzeumok szétválását körvonalazta. Az ME 1906-ban a HMGE-vel és a Kaszinóval ideiglenes, 1908/1909 telén a Hanisz Imre Közművelődési Egyesülettel (HIKE) pedig folyamatos együttműködési egyezséget kötött. 65 Ezek az új kapcsolatok is lazították a tanszermúzeumhoz kötődést. A tanszermúzeum egyebet nem téve, helyt adott a Norma épületében a Mátra Múzeum megalakulásának 20. évfordulóján rendezett zárt ünnepségnek és az 1907. május 15-én nyitott emlékkiállításnak. Ezen a napon társult Pásztor mellé a vezetés gondjainak átvállalására Stiller János gimnáziumi tanár. 66 Pásztor és Stiller 1914-ig együtt igazgatták a fel-feléledő Mátra Múzeumot. Lehet, Stillerrel azért is fűzte kapcsolatát szorosabbra Pásztor, mert megmentette, és feldolgozta a gyöngyösi határban feltárt szkíta sírleletet. A lelet jó ideig a Mátra Múzeum (tanszermúzeum) büszkesége volt, de Stiller többszöri felszólításra a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 67 Az élénk múzeumi tevékenységre hivatkozva 1909. április 15-én az ME átiratban értesítette a tanító egyesületet arról, hogy a Mátra Múzeum életre kelt, és kiválik a tanszermúzeumból. 68 Ma már ismeretlen, az ME miért tette ezt az újabb lépését. Hiszen az újjáélesztett Mátra Múzeum teljes anyaga, azaz a város helytörténeti gyűjteménye tovább is a Norma termeiben maradt. 69 A tanszermúzeum és a városi múzeum közötti rivalizálás sem idézhette ezt elő, mert éppen az ME javaslata alapján Kemény János polgármester miniszteri előléptetésre terjesztette fel Havas Pál állami elemi igazgatót, a tanszermúzeum Demjanovichot követő úgynevezett véglegesített igazgatóját. 70 Az pedig, hogy 1909. április 15-én az ME február 14-i rendes közgyűlésének határozata értelmében miért a HIKE-re ruházta a Múzeum működtetésének jogát, máig kérdéses maradt. Az ííj helyzet egyelőre a múzeum önállóságát nem érintette, de már a HIKE-nek alárendeltje lett. 71 ,,Eben - gubát!" - minősíthetjük a ,,gazda-cserét" kilenc évtized távlatából. Tény, a HIKE és az ME lelkesen vitte tovább a múzeumügyet, „hogy Gyöngyösnek a kulturális intézményei egy rendezett városi múzeummal szaporodjanak". 72 Úgy tűnt, a gyöngyösi vezetők a többi gyűjtemény mellett éppen a Mátra Múzeumban látták a múzeumi élet jogfolytonosságát. Ezt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Vándorkiállításának 1910 decemberi megnyitása is tükrözte, hiszen nem a tanszermúzeum, hanem a HIKE Mátra Múzeuma szervezte meg. 73 64 DEMJANOVICH Teodor 1903.és Hevesmegyei Tanügy, 1907. jún. 10. 85. 65 MOLNÁR József 1969/1., 16. és Mátravidék, 1909. jún. 26., 5-6. Művészet. Irodalom. Zene c. rov., A Mátramúzeum gazdagodása 66 MOLNÁR József 1969/1., 17. Havas Pál tanítóegyesületi elnök segélyt kért júniusban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottságától. A bizottság fedezet hiányára hivatkozva nem küldött pénzt a tanszermúzeumnak. Hevesmegyei Tanügy, 1907. jún. 15., 85. 67 TORDAY Ányos 1909. 400., BOROVSZKY Samu 1909. (?) és Egri Híradó, 1907. ápr. 16., 3-4. 68 GYVT V. B. I., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, az 1867-1918. évi töredék, az ápr. 15-i átirat eredetije 69 MOLNÁR József 1969/1. 17. 70 Gyöngyösi Lapok, 1909. márc. 25., 3. Kinevezés. A VKM Havast a Tanszermúzeumok és Pedagógiai Könyvtárak Országos Tanácsa tagjai közé emelte. Mátravidék, 1909. márc. 27., 4. Kinevezés. A cikk írója megcsipkedte Havast: „Gratulálunk, de ugyanakkor mohó kíváncsisággal vagyunk eltelve, hogy vajon Havas Pál a munkával és ambícióval járó állásnak miként fog megfelelni? Mert hát a ritka szép gyöngyösi tanszermúzeum ügyét a kötelességszerű fejlesztés helyett ugyancsak elhanyagolta..." 71 Turisták Lapja, 1909. jan.-márc, 50. A Mátra Osztálynak 72 Mátravidék, 1909. jún. 26., 5-6. Pásztor József-Stiller János: A Mátra Múzeum gazdagodása 73 Eger, 1910. dec. 21., 3. A vándortárlat Gyöngyösön és MOLNÁR József köözlése alapján. A vándorkiállítást még 1906 júliusában határozta el a képzőművészeti társulat a következő települések sorrendjében: Eger, Miskolc, Kassa (Ko?ice), Eperjes ( Presov), Sátoraljaújhely és Gyöngyös. MM TD HK, Emlékkönyv, 61. sz.
