Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

.L I A város közvéleménye ismét büszke volt a múzeumára. Értékeit, régiségeit tekintve egy korabeli megyei összesítés szerint a „városi múzeum" a harmadik helyen állt.

74 Kemény János polgármester 1910-ben átfogó városfejlesztési tervet dolgozott ki, amelyet a képviselő-testület is elfogadott.

75 Ebben Kemény a közművelődés fejlesztését is célul tűzve a múzeumügyet is támogatta. Múzeumi és kiállító épületet, csarnokot akart emelni az évtized végére. Ez a tervezet számolt először általános múzeum létesítésével a meglévő Mátra Múzeum, az 1848/1849-es Gyöngyösi Ereklye Múzeum és a többi muzeális értékű gyűjtemény egybekapcsolásával. Ugyanakkor utoljára kísérelte meg az itteni hercegi, grófi, bárói családok gyűjteményéből, valamint az 1904. évi tűzből megmentett különféle intézmények emlékanyagából várostörténeti tárlatot összeállítani.

76 Viszont a tanszermúzeum és az iskolák gyűjteményét a Norma épületében akarta tárolni-kiállítani, meghagyva azt megyei múzeumnak. Lehet, hogy a pénz hiánya akadályozta meg Keményt a terv mielőbbi megvalósításában. 1912-ben a város még mindig csak a Kemény-féle terv újabb és újabb bővítésénél tartott. Novemberben Kemény néhány lelkes személy bevonásával rendkívüli tanácskozáson foglalkozott az új múzeumfejlesztési tervezettel.

77 Igyekezetét ezúttal egy fővárosi szakember azzal bátorította, hogy „a községi kultúrpolitikának - különösen Magyarországon - a múzeumügy fejlesztése körül elsőrendű kötelességei vannak".

78 A tanácskozáson Pásztor, akit a HIKE az 1910. szeptember l-jén létesített Képzőművészeti és Múzeumi Osztálya élére választott, Keményt a múzeum anyagi támogatásával ostromolta. Kemény átlátta, hogy minden városfejlesztésnek, így a múzeumügynek is állandó gátlója a pénzhiány mellett a megfelelő épület hiánya. Legelőször épületet kell emelni, aztán jöhetnek az elképzelések. Szakított saját addigi (és polgármester elődei) elgondolásával, amely alapján a belváros valamely alkalmas épületében kapjon helyet a város múzeuma. Most új épületre gondolt, „valahol a város szélén, hasonlatost a főgymnasiuméhoz".

79 Feltehető, a belvárost pusztító, a lakosság emlékében élő 1904. és 1908. évi tűzvész miatt akarta a város szélén a múzeum palotáját felépíttetni. Az erre vonatkozó terv jóváhagyását az 1912. november 5-én kelt folyamodványában kérte a vármegyétől, amelyet az alispán meg is adott.

80 Azonban Kemény nem számolt némely gyöngyösi polgár ellenállásával. Nem akadt senki, aki a város szélén (nem tudjuk, hol) pénzért telket engedett volna át e nemes célra. Ezek után úgy látszott, Kemény csak tervezget, és ígérget. Megvádolták azzal is, hogy azért ilyen nagyok a múzeum fejlesztő igényei, mert eleve tudja, nem valósulnak meg. Az alaptalan támadások ellenére tovább is a kezében tartotta a múzeumügyet. Amikor 1913 áprilisában az országos tekintélyű könyvtáros, dr. Szabó Ervin tanulmányban ismertette a modern múzeumról vallott elképzeléseit,

81 Kemény Pásztorral és Stillerrel Museumlétesítő programot állított össze, és azzal dr. Szabóhoz utazott.

82 Útjáról és tárgyalásukról bővebbet nem tudunk. Az első világháború előtt Kemény kétszer kért pénztámogatást múzeumi célra. 1914 májusában az országos bizottság utódától, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsától. 74 Gyöngyösi Újság, 1911. ápr. 9., 1. Pásztor József: Heves megye régiségei 75 Kivonatosan "ismertette KEMÉNY János 1910, 90-110. = STILLER János 1910 76 RIGÓ András közlése RIGÓ Alajos alapján 77 MOLNÁR József 1971. 19. 78 Városi Szemle, 1912 okt., 612. Bolgár Elek: A községi kultúrpolitika feladatai 79 HONTERT Rezső 1964. 19. és MOLNÁR József 1971, 20., idézi Kemény János folyamodványát Heves megye alispánjához 80 MOLNÁR József 1971. 20. Vö. az előző folyamodvánnyal! 81 Városi Szende, 1913. ápr., 305-405. Szabó Ervin: A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum 82 HONTERT Rezső 1964. 22. Csupán a tényt említette, a Museumlétesítő program pontjait nem sorolta fel.