Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő
1997 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 77-103 A solymosi malomkő Csiffáry G&rgely ABSTRACT: The millstone of Sólymos. On the basis of the written sources and archeological finds the use of hand mills and water mills in Hungary can be proved from the 11* century. The sudden growth in the number of hand mills and water mills in the 13 th century, and in the 17* century the spread of the windmills, which needed a considerable amount of carved grinding-and millstones called for an important background industry the mining and carving of stones. The millstone making in Sólymos (Heves County) can be proved archeologically from the 14 th century and on the basis of written sources from the 16 th century. This article presents the data of the stone carving and millstone making in Sólymos. The article is completed by the list of the most important grinding-and millstone mines, the findspots of the whetstones and sharpening stones and the centres of the lapidaries. A magyarság a forgóköves kézimalommal minden bizonnyal a honfoglalás előtt megismerkedett. Bizonyíték erre, hogy a lisztkészítés legfontosabb kifejezése, őröl szavunk őrigei töve ótörök eredetű jövevényszó, amelynek a jelentése forog, forgat, vagyis a gabonaőrlés módjára utal. A felgyői ásatások során előkerült malomkőtöredékek, valamint egy ép állapotban felszínre hozott malomkőpár igazolja a kézimalom korai használatát. 1 Magyarországon a régészeti leletek alapján a X. századtól igazolható a kézi őrlőkövek használata, s az írott források bizonyítják a XI. századtól a vízimalmok meglétét. A nők forgatta szárazmalom emlékét a XI. századi - az 1061-1075 között keletkezett - Gellértlegenda tartotta fenn. Egyszer, amikor a püspököt utazása során - éjjeli olvasgatás közben - kőcsikorgás és énekszó zavarta meg, megkérdezte Valter mestertől, hogy mi légyen az, a következő választ kapta: „Az az asszony, aki énekel ez időben őrli urának búzáját, mert e vidéken másféle malmot nem lehet találni". Majd a püspök kérdésére, hogy mivel forog a malom, Valter így folytatta: ,,Mesterséggel is, kézi erővel is. Nem igavonó állat húzza, hanem maga az ember forgatja kezével" 1 A Gellért-legendában is egy kézimalomról van szó. Egy hajtórudas kéziőrlő-kő használatát mutatja a 1. kép. Az Árpád-kori kézimalom rekonstrukcióját Méri István végezte el. (Lásd: 2. kép.) A vízimalom legelső okleveles említése 1061-ből Zselicszentjakabról ismert. 3 Az élelmezésben fontos szerep jutott a kézi-, száraz- és vízimalmoknak. Idővel természetesen a kézimalmok háttérbe szorultak a termelékenyebb vízimalmokkal szemben. A 1 JUHÁSZ Antal 1991. b 160-161. 2 BOGDÁN István 1973. 185-186. 3 ENDREI Walter 1994. 441.
