Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása
háztartása alapján mintegy 4000 főre becsülhetjük a város lélekszámát 90 (1. táblázat). Az 1696. évi adóösszeírás szerint 308 nem nemes háztartás volt és 190 adóköteles ház. A vizsgált négy évszázad sajátos városalakító tényezőinek tekinthetjük, a Gyöngyösre oly jellemző tűzvészeket. 91 AXIV. században 1320, 1334, a XVI. században 1526, 1585 és 1587 a tűzvészek időpontja 92 , a XVII. században pedig 1649-ben, 1674-ben és 1698-ben pusztított tűzvész a városban, ezek közül 1674-ben a város a rendezetlen, zsúfolt elhelyezkedés miatt porrá égett. 93 Az ország olyan helyein, melyek a hódoltságot nem sínylették meg, az agrártelepülések nagy része a XIV-XVIII. századok között alapszerkezetében változatlan maradt. 94 Valószínűleg ezt a megállapítást figyelembe véve a várost ért számtalan pusztítás és tűzvész ellenére egyes kutatók a XIV-XVIII. századi településforma azonosságát lehetségesnek tartják, 95 mások a településfolytonosságot Gyöngyös esetében kizárják. 96 Az első térképes forrás Gyöngyöst 1750-ben ábrázolja. 97 Szerencsés eset az, hogy ugyanebben az évszázadban az I. katonai felvétel a század végi állapotokat is rögzíti. A XVIII. századból már népességi adatokkal is rendelkezünk. 98 1723-ban üres a későbbi Alsóújváros (a mai Egri úttól D-re lévő terület) és a férfi ispotálytemplom felől az ország útja melletti rész (gyakorlatilag a Belső-Mérges jobb partja). 1735-ben a Belső-Mérges (Kis Mérges) és a Sólymos (ma Petőfi) utca között nagy részben szérűskertek és szántóföldek voltak. 99 1729-ben öt városrész (series) volt, ami 1761-ben négy fertályra módosult. 100 A módosításban nyilván az 1730. évi nagy tűzvész 101 közrejátszott. Mint látjuk a XVIII. század elején még laza a településszerkezet, változás a század második felétől történik, mint már említettük amiatt, hogy a Budát az ország ÉK-i részével összekötő főútvonal É-ra helyeződött át. Gyöngyösre jellemző zsákos-közös utcaszerkezet, ami a telkek hosszanti beépítése nyomán keletkezett a XVIII. század második felétől általánossá vált. 102 Az 1750-es térkép a pataktól Ny-ra csak a Szent Orbán templom mellett mutat házakat, a két patak között (Gyöngyös = Nagy patak és a Kis patak = Malom árok) csak a hídtól É-ra vannak házak. Még 1750-ben a lakóházak mellett nagy szabad területek voltak. Gyakorlatilag a Sólymos utca egész hosszában és a Bene utca a kórházig (Hospitale) volt beépítve (1. ábra). A XVIII. század végére az I. katonai felvétel tanúsága szerint Gyöngyös beépítettségét és területnagyságát illetően lényeges változások következtek be (2. ábra). 103 A Sólymos utca (ma Petőfi Sándor) É-i és D-i irányban tovább épült. Beépült a Nagy- és Kis patak közötti 90 DRASKÓCZY István 1984. 117. 91 Jelzi ezt az ismert mondás: "Ég, mint Gyöngyös" 92 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 16., 60. 93 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 150-151. 94 MAKSAY Ferenc 1971. 92. 95 MAKSAY Ferenc 1971. 28. ábra. 96 KUBINYI András (1979) TMB 21.8. 97 OL. S. 21. Orczy-család levéltárának térképei 31. sz. 98 Megköszönöm lektorom Kovács Béla nyugalmazott levéltárigazgató népességi adatok kapcsán nyújtott segítségét. 99 SOÓS Imre 1978. 17. 100 SOÓS Imre 1978. 18. 101 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 27. 102 DRASKÓCZY István 1984. 117. 103 Megjegyezzük, hogy az [., későbbiek során a IL, III. katonai felvételeken Gyöngyöspüspöki területét egy vastag vonallal leválasztottuk a térképeken, mivel Gyöngyöspüspökit csak 1923-ban csatolták Gyöngyöshöz, de területileg megelőzőleg is közvetlenül kapcsolódott a város területéhez.
