Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása

és a pataktól Ny-ra fekvő rész. Lényeges, hogy a belváros beépítettségét az I. katonai felvétel tömbösítve jelöli, tehát a belváros beépült, házai kőházak.

104 Tovább épült a KisHóstya és a ferences templomtól D-re fekvő teriilet. A Belső-Mérgestől K-re új temetőt jelöltek ki, ami nyilván összefüggésbe hozható II. József kegyeleti rendeletével.

105 Míg a század közepén az É-D-i irányú növekedés dominált, addig a XVIII. század vége az az időszak, melynek területnövekedése a település völgyi jellegét úgy erősíti, hogy a Gyöngyös- és a Belső-Mérges patakok kettős völgye épül be É-D-i irányban.

106 (2.ábra) A város területe 1750-1783 között, bő 40 év alatt a duplájára nőtt (5. ábra)! Mind a lakosság-, mind a házak számának növekedése egyik meghatározó oka a település térbeli terjeszkedésének.

107 A században már rendelkezésre álló népességi adatok igazolják, hogy a területváltozás arányos a népességszám növekedéssel.

108 A század közepétől a század végéig a lakosság száma is, kevés híján, a duplájára nőtt (1. táblázat). A népesség ilyen arányú növekedésének országosan is meglévő oka az, hogy a XVIII. században Magyarországon és területünkön is háborúktól mentes időszak volt. Külön kedvező helyzetet teremtett még a főközlekedési út fentebb említett áthelyeződése. Gyöngyös ekkor a megye második legnagyobb települése, a házak számát tekintve is a második a megyében (2. táblázat)

109

. A XIX. században témánkat illetően térképes anyag és statisztikai adatsorok már bőségesebben állnak a vizsgálódás rendelkezésére. A lakosság a XIX. század elejéig a régi beltelkeken helyezkedett el. 1828-ban az országos összeírás zsúfoltságot állapított meg. Ugyanekkor a városi tanács már nem tudott házhelyeket osztani, mert erre az időre az üres területekkel a földesurak rendelkeztek csak. 182040 között Eszterházy Miklós a város harmadik fertályán kívül a Sólymos utcai régi temető mellett 22 hold majorsági szántóföldet osztott ki házépítésre. 182l-re a város harmadik fertálya 130 házzal épült kijjebb. Az új települést Hercegi L^Váro5/íaÁyFelsőújvárosnak/Miklósvárosnak nevezték.

110 1838—40 között a Kis patak mellett, ugyancsak Eszterházy Miklós részén kezdetek építkezni. 1843-ig 31 lakás épült, amely a Víziváros nevet kapta.

1

" Ezek az építkezések viszont nem a város területét növelték, hanem a beépítettséget. 1841-ben a Gyöngyös (Nagy) patak mellett fekvő Sziget nevű városrész fundusait is kiosztották."

2 A III. katonai felvétel és az 1891-es kataszteri térkép K-i és D-i területnövekedést mutat."

3 A területnövekedés 1883-91-re viszonylag csekélyebb, illetve nem a beépítettség nőtt, hanem pl. többszörösére nőtt a temetők területe, melyek kivétel nélkül a Külső-Mérges jobb 104 BORBÉLY Andor - NAGY Júlia 1932. III., VII. tábla. A kőházakat a jelkulcs piros színnel jelöli. 105 GÁL Edit 1995. 31. 106 A Belső-Mérges patak esetében itt valóban a völgyre gondolunk nem a patakpartra. Megjegyezzük, hogy az I. katonai felvétel a Belső-Mérges patakot is Gyöngyös (Gyönges) névvel illeti. 107 A városban 1730-ban és 1772-ben pusztító tűzvész okozója nyilván a zsúfolt, zsákos-közös utcaszerkezet, hatásukat a területnagyság változásában csak feltételezhetjük. 108 Ekkor még a vízszintes beépítettség dominált, csak a belvárosban voltak emeletes házak, azok is, nem nagy számban leginkább egy szintesek voltak. 109 B. HUSZÁR Éva 1995. 61. 1785-ben Gyöngyös lakossága Eger lakosságának 57,5%-a volt (Eger lakosságszáma 17 083, a házak száma 738). 110 HML Gyöngyös városi prot. XI. 301. 312-313, 362-363. Heves m. mb. tagos ir. Gyöngyös. 1 11 SOÓS Imre 1978. 20. 112 HML Gyöngyös város ir. Szabadalmak nyilvt. C. kötet. 113 A két felvétel közötti nyolc év alatt a város DNy-i, ÉK-i és DK-i határai mentén mutatkozó csekély mértékű területnagyobbodás miatt a területnagyság változásait mutató 5-es ábrán csak a III. katonai felvétel kontúrja szerepel.