Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása

szerepük lett a betelepülő zsidó, görög és az albán kereskedőknek.

31 A kereskedelmi kapcsolatokat a borforgalom határozta meg, de a gyöngyösiek posztóimportőrök is ebben az időben.

32 A XIV. században kiterjedt szőlőskertek voltak határában, de jelentős volt a gyümölcstermelés is. A szőlő- és gyümölcstermeléshez pálinkafőzés is kapcsolódott.

33 Vásártartási joggal rendelkezett, forgalmát rendszeres országos és heti vásárai biztosították, ami az ipar és kereskedelem fejlődését alapozta meg. így lett Gyöngyös a környék gazdasági központja.

34 A városi rang több népességet vonzott. Legnagyobb hatása a városi státus megszerzésének az volt, hogy lehetővé tette a kézműipar kialakulását.

35 A céhek, a mesterségek érdekvédelmi szervezetei a XVI. században alakultak meg.

36 A mezővárosok védelme nem volt hasonlítható a magasabb városi fokú településekéhez. Gyöngyöst is körülvette sövénykerítés és árok, de megépítésének időpontja ismeretlen. A mezővárosi rang városi kiváltságokat ad ugyan, de a település jellege falusias marad. Szabadon választott bírája, tanácsa volt, de megmaradt a földesúri bírói joghatóság és a város fizette a jobbágyszolgáltatásokat.

37 Lakói jobbágynak számítottak.

38 A XV. században már önkormányzattal (magistratus) rendelkezett, és újabb adókedvezményeket kapott. Az 1332—37-es pápai tizedjegyzékekben a Szent Bertalan plébániatemplom már szerepel.

39 Mellette 1301ben fallal és árokkal körülvett plébániai iskola állt.

40 A város fejlődése összefügg az egyik városi funkció a gazdasági szerep növekedésével.

41 Meghatározó városképző gazdasági tényező, amely várossá tette a települést a szőlőmonokultúra volt.

42 A mezőgazdasági árutermelés is fejlődött. A város lényeges kiváltsága volt, hogy saját borával szabadon rendelkezett.

43 A mezővárosi létet a ferences koldulórendek megtelepülése is jelezte, akik a XV. században Gyöngyösön is megjelentek. Gyöngyös a török hódoltság idején 1536-ban majd 1540-ben (Szapolyai) János király, 1655-ben III. Ferdinánd erősítette meg a város jogait.

44 1544—46 között Gyöngyös szultáni (kincstári, khász) tulajdon lett. Míg a török hódoltság mezővárosainak nagy része elnéptelenedett, addig a khász-birtokok helyzete kedvezőbb, elsősorban ezért, mert kevesebb a tulajdonosváltás és önállóságuk is nagyobb.

45 A törökökkel zsidó és görög kereskedők is érkeztek a városba.

46 Kézműipara is fejlődést mutat a hódoltság egyéb területeivel szemben, a kézművesek száma 159.

47 A török megszállás alatt kifejezetten fellendült a szőlőművelés Gyöngyösön, mivel a környékről beme31 HORVÁTH László 1995. 68. Megköszönöm a szerző munkámhoz nyújtott kollegiális segítségét. 32 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 37. 33 FRISNYÁK Sándor 1990. 44., 79. 34 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 18. 35 MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 31. 36 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 32. 37 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 3. 38 KUBINYI András 1983. 283. 39 GYÖRFFY György 1987. 95. 40 DEZSÉRI BACHO László 1944. 9. 41 KUBINYI András 1983. 290-91. 42 F ÜKÖM Levente - HORVÁTH László 1995.5. 43 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28. 44 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 19. 45 MARKÓ László (Szerk.) 1990.102. 46 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 37. 47 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 32.