Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása
nekülők az eddig műveletlen területeken is szőlőskerteket alakítottak ki. 48 A város borait külföldre (Lengyelországba, Erdélybe) szállíthatta, ami tovább fokozta a szőlőtermelésének a jelentőségét. 49 A XVIII. századi fejlődés A XVIII. században a majorsági gazdálkodás munkaerőigénye miatt a mezővárosok helyzete romlott, a földesurak ragaszkodtak a lakosok jobbágyi jogállásához, amit az úrbérrendezés is elősegített. 50 A század második felében a Budát az ország ÉK-i részével összekötő főútvonal É-ra helyeződött át. 51 A közlekedés-földrajzilag kedvezőbb fekvés tovább növelte a városiasodási fokot. 1727-ben újabb országos vásárok tartására kapott jogot Gyöngyös a meglévő négy mellé. 52 2 5 0 iparos család dolgozott a városban. A város megélhetését 1300 hold szántó, azon belül 300 hold szőlő biztosította, valamint a környező falvakban bérelt földterületek. 53 A Gyöngyöst ábrázoló 1750-es első várostérkép 3 vízimalmot, négy templomot, egy kápolnát, egy kórházat (hospitale) és kettő temetőt (cemeterium) tüntet fel (I. ábra). 54 1783-ben az I. katonai felvétel a városon belül öt vízimalmot, négy katolikus templomot, franciskánus kolostort, nemesi udvart (udvarházat) tüntet fel (2. ábra). 55 Az önálló mezőváros és a polgári korszak 1848-1871 között Gyöngyös jogállása önálló mezőváros. 1872-1929 között rendezett tanácsú, 1929—1949 között megyei város. 56 Az 1852. évi örökváltsági szerződés elősegítette a társadalmi és gazdasági fejlődést. 57 A kapitalizáció alapja a szőlő- és borgazdaság volt, viszont az ipari kapitalizáció elmaradt. Az ipar még céhes keretek között működött, illetve a céhek ipartársulattá való átalakítása nem eredményezett gyáripari termelést is egyben. A kisipar mellett megjelent ugyan a részvénytársasági forma is a XIX. század második felében (cementgyár, bútorgyár, faipari részvénytársaság, gőzmalom, gőztéglagyár, gőzfűrész részvénytársaság stb.). 58 A mezőgazdaság egyre kevésbé volt képes a népszaporulatot foglalkoztatni. A század második felében (1883-88) pusztító filoxéra tönkretette az eddig virágzó szőlőtermesztést, a teljes szőlőterület elpusztult. 59 így a szőlő- és borgazdaság kapitalista kereskedelmét több évtizedig akadályozta a szőlőterületek kipusztulása. Az 1870-90 között lezajlott magyar ipari forradalomban nagy szerepet játszott az infrastrukturális fejlesztés (tömegközlekedés, közvilágítás, telefon) 60 . Gyöngyös 1870-ben csak vasúti mellékvonallal kapcsolódott be az akkori legmodernebb közlekedésbe, ami azt ered48 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28. 49 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28-29. 50 MARKÓ László (Szerk.) 1990. 102. 51 B. HUSZÁR Éva 1990. 27. Heves megye úthálózata a XVIII. század végén. Térkép. 52 SEREG József, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 20. 53 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29. 54 Külön megköszönöm Dr. Gál Editnek, a gyöngyösi Mátra Múzeum történész muzeológusának munkámhoz nyújtott segítségét. 55 Az ábra Gyöngyös I. katonai felvételének rekonstrukciója, melyet 1988-ban B. Huszár Éva készített. 56 MISÓCZKI Lajos 1984. 17. 57 MOLNÁR József 1990. 49. 58 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József 1990. 32-34. 59 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29. 60 EGYEDI György 1982. 15. Az 1860-as évek magyar ipari forradalma csak a fővárost érintette.
