Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása
időközbeni elhalványulását ezen növényfóldrajzi jellemzők megszűnése, vagy jelentéktelenné válása okoz(hat)ta. Gyöngyös megtelepülésében döntő tényező volt az, hogy olyan hegyvidék és medencerendszer találkozásánál fekszik, amely tennészetföldrajzi tényező hatására később kialakult vásárvonal láncszemévé lett a település. 21 Egy völgyi település természetföldrajzi közlekedési adottságai is itt voltak adottak, mert ettől E-ra már a Gyöngyös (Nagy) patak kanyarulatai megnehezítették volna az átkelést. 22 A település kialakulása és a várossá válás előzményei Egyes kutatók feltételezik, hogy Gyöngyösnek már a honfoglalás előtt volt települési előzménye. 23 Tekintettel arra, hogy a környékről csak avar-kori (Gyöngyöspata-Előmály) és honfoglalás-kori leleteket ismerünk (Gyöngyöspata-Csákberek, Visonta-Felsőrét, ) csak e két népesség itteni letelepedését tudjuk régészeti anyaggal bizonyítani. A krónikás hagyomány szerint az Aba-nemzetség ősei voltak az első foglalók, és feltételezhetjük, hogy a mai város területe lakott volt ebben az időben. Gyöngyös XIII. századi megléte oklevelekkel bizonyított, jobbágyfalu jellege feltételezhető. A változást az hozta, hogy a település a földesúri család lakóhelye és uradalmi központja lett. Földesurai tudatosan fejlesztették. Többek között valószínűleg ezen a vidéken már régebben ismert szőlőművelésre telepeseket hoztak be, amely egyik előzménye lehet a területen később kialakult monokultúrás szőlőművelésnek. 24 Az Aba-nembeli Csobánka unokák osztozkodását rögzítő 130l-es oklevél szerint már több utcája volt Gyöngyösnek. 25 A mezőváros kialakulása és fejlődése Jogállás szerint földesúri mezőváros 1334-ben lett Gyöngyös. 26 A magyar városfejlődés sajátos jelenségei voltak a mezővárosok. 27 Gyöngyöst uradalmi központ jellege és kiskereskedelmi szétosztó funkciója tette várossá. 28 A XIII. századtól lett a Csobánkák uradalmi központja, majd azok kegyvesztettsége után Károly Róbert Szécsényi Tamásnak adományozta Gyöngyöst, magát a városi státust is az ő kérésére kapta a jobbágyfalu. A mezővárosok legtöbbször kereskedelmi utak mellett feküdtek, 29 így Gyöngyös is, de a XIV. században kereskedelmi forgalma még nem volt számottevő. A később növekvő átmenő kereskedelem növelte a városiasodás fokát. A XV. századtól Gyöngyösön már a Budát Kassával összekötő főkereskedelmi útvonal haladt át, ami egyben a Lengyelországba és Oroszországba irányuló kereskedelem fővonala volt. Ennek előtte másodrendű utak találkozásában feküdt. 30 A város a XV században már ismert kereskedelméről. Meghatározó 21 CHOLNOKY Jenő 1935. 70. 22 DRASKÓCZY István 1984. 97. 23 DEZSÉRI BACHÓ László: 1943. 14., 18., 21., 22. 24 HORVÁTH Mihály MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28. A telepítést IV. Béla adók elengedésével ösztönözte. 25 DRASKÓCZY 1984. 95-97., 1. kép. (Gyöngyös első rekonstruált térképvázlata.) 26 E. KOVÁCS Péter 1984. 17. A szerző közli a város privilégiumlevelét. 27 KUBINYI András 1983. 284-287. 28 MENDÖL Tibor 1963. 377., 393. 29 MARKÓ László (Szerk.) 1990. 102. 30 E. KOVÁCS Péter 1984. 12-13., 16.