Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

nyitása, és a építendő házhelyek elméleti kijelölése, 5. oly építési szabályok elrendelése, melyek betartása kizárja a katasztrofális tüzeket, ezen kívül több levegőhöz, és napfényhez juttatják a lakóházakat."

97 Az 1920-as évek végére a rendezési programok jó része megvalósult. Gyöngyös 1927-ben készült térképén, 1. nem látunk zsákközöket (a gyakorlatban még ma is megtalálhatók), 2. sok új széles utcát nyitottak, 3. a régi utcák kiegyenesítését megkezdték, új házakat csak a tervben megjelölt utcavonalban építhettek. (Ma is vannak az utcavonalból ,,kiugró" házak, pl. a Jókai utcában is, - ezeket 1945-ig le kellett volna bontani, és az új utcavonalhoz igazítani - ez már nem történt meg.) 4. Az Érsekfóldön megkezdték az új házak építését, a tervezett utcák, és terek szerepelnek a térképen. 5. Az új, vagy megújított házak fedése cseréppel, vagy palával történt, és az épületek vagy szemben, vagy háttal fordultak egymásnak, így az udvaruk levegős lett.

98 A terv része volt a város szebbététele, és a közművek megteremtése is. A házak előtti aszfaltos burkolatú járdákat a belvároson kívül, a külső részeken is elkezdték kialakítani, a közutakat vagy kockakővel rakták ki - pl. Kossuth utca egy része - de készítettek aszfaltozott, és makadám utakat is. A közvilágítást is bővítették, egyre több villanyoszlop jelent meg a város külső részein is. Az egész városban megkezdték a régi, és az új terek parkosítását, az utcák fásítását. 1927-ben elkezdték a vízvezeték rendszer megépítését - 1927-re készült el - és az csatornázási munkálatokat is. Megkezdték a Gyöngyös közigazgatási területéhez tartozó Mátrafüred kiépítését, idegenforgalmi fejlesztését is.

99 A leégett Szent Bertalan templomot Nagy Virgil tervei alapján külsőleg - a két toronysisak nélkül - és belsőleg is restaurálták, a tervező halála után munkáját Wälder Gyula folytatta. Művészi freskókkal díszítették, sokat tett Gyöngyös legjelentősebb műemléke helyreállításáért Dr. Bozsik Pál felsővárosi plébános, és Dr. Puky Átpád polgármester. A templomot 1922. október 22-én újból felszentelték.

100 A város a tűzvész után dél felé terjeszkedett a Dr.Harrer által megszerzett érseki földeken, a közművesítés olcsósága miatt (a város északról dél felé lejt). Sajnos a vízvezeték, csatornázás, közvilágítás, komolyabb úthálózat csak évtizedekkel később készült el a terület beépítésének megkezdése után. A déli városrész-beépítési tervét Warga László készítette el, a már említett 1927-es térképen a Belső Mérges patak két oldalán a még beépítetlen terület utcanevekkel szerepel. Az Érsekföld beépítése az 1919-20-as években kezdődött el. Az első magánházat Gyurcsik József kovácsmester építette (ma Bethlen Gábor u. 15.sz.). A beépítendő telkeket parcellánként megszámozva szekciókba sorozták, és ezután adták el az építkezőknek, 18251929. között több mint 40 lakóház készült el.

101 1927-1928-ban 30 db. ikerházat, 60 kislakást (bérlakásokat) épített a város a Bethlen, a Brassói, a Kassai és a Mérges utcák által határolt területen. Ezek a házak épp úgy, mint a magánházak szilárd kő, vagy tégla falazatúak, a nyeregtetők cserép, vagy pala fedéssel készültek. A városi vízvezeték megépítése után utcai nyomóscsapokból nyerték a vizet. 1929-ig 445 új ház épült meg, és 63 régit betetőztek.

102 97 FORGÁCS Ferenc 1929. 70. 98 STILLER János - THIRRING Gusztáv 1929. Gyöngyös térképe 1927-ből 99 FORGÁCS Ferenc 1929. 71. 100 SCHLOSSER János 1922. 11 -17. 101 Gy. VPH. V. I. T. 102 FORGÁCS Ferenc 1927. 73.