Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
Új középületek is készültek. 1924-1925-ben Wälder Gyula tervei alapján Fodor Károly építész építette neobarokk stílusban a Tűzoltó laktanyát (Kossuth u. l.sz.), melyben helyet kapott a Nemzeti Bank Gyöngyösi Fiókja is. 103 1926-ban készült el az Adóhivatal új épülete (Kossuth u. 42.sz.). 104 1929-ben Orth Ambrus tervei szerint építette meg Fodor Károly építész az új Postapalotát (Páter Kis Szaléz u. 9-11.) 105 A legjelentősebb, és legnagyobb építkezés 1926-1927-ben volt, ekkor készült el Gyöngyös város vízműve. 1917-ben még Dr. Harrer hozta magával Farkas Árpád fővárosi műszaki tanácsost, a csatorna ügyek fővárosi előadóját, és Pazar István gépészmérnököt, a miskolci vízművek igazgatóját. A város újjáépítési tervében általános vízvezeték, és csatornázási terveket is készítettek. Gyöngyös város részesült az amerikai Speyer kölcsönből, ebből építette meg vízműveit, melynek terveit a város megbízásából Pazar István készítette. E teivet elfogadta, s jóváhagyta a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium Műszaki Osztálya. Az elfogadott teiv alapján az építkezés 1926. július 26-án kezdődött, és 1927. május 3-án már megkezdődött a vízszolgáltatás. Ezen időszak alatt elkészült 3 artézi kút a város határában, a Víztorony az összes szükséges épületek, a csőhálózat földbe fektetése, a villamosberendezések a tűzcsapok, közkutak, vízmérő órák, vastalanító berendezés stb. Az összes költség 1.800.000 pengő volt. A 3 kút naponta 3.369 m3 vizet termelt, elkészült 134 utcai tűzcsap, 23 utcai közkút, 19 km vízvezeték, és 756 házicsatlakozás. A vízműveknek biztonsági szempontból a város villamos áram ellátásától független távvezetéket építettek. 106 1923. január 1-vel Gyöngyös közigazgatási területéhez csatolták a várossal már összeépült Gyöngyöspüspöki községet, ez a város területi, és lakosság gyarapodását jelentette. 107 Az 1920-1930-as években sok kiváló tervezés és építész dolgozott Gyöngyösön, és a hozzá tartozó Mátrában. Wälder Gyula (Tűzoltólaktanya, Víztorony terve), Medgyaszay István (Rusz-ház, Jókai u.8., Tisztviselő ház 1925-1926. - Epreskert u. 10., Mátra Egylet 2 emeletes Székháza Mátraházán - Hotel Pagoda). Csonka László 1927-28-ban Mátraházán építette a Tüdőszantóriumot, 1928-1929-ben pedig a Kékestetői Gyógyintézetet. 108 A helyi építészek közül kiemelkedik Fodor Károly (Tűzoltólaktanya, városi kislakások, 1926-28., Postapalota 1929 építése) 109 A legtöbbet építettek Gajdóczki Dezső és László vállalkozók: Szent Bertalan templom újjáépítése 1920-1922, Mátraházai templom 1942., hidak, Mátra Szálló 1920., Fő tér 2. un. Rákóczi ház 1922-23., 1920-1972. között Gyöngyösön és környékén számtalan házat építettek." 0 Varga László évtizedeken keresztül foglalkozott Gyöngyös város rendezési tervével. Munkái közül a következőket ismerjük: 1. A volt vásártér beépítési terve, Budapest 1936. április 23., 2. Gyöngyös város rendezési terve, Budapest, 1939. december 31., 1: 1440., a terv határai: Papfóld utca, Kelet: Belső Mérges patak, Nyugat: Bartakovics (Bocskai/ utca, Dél: Kossuth utca vonala: 3. Gyöngyös város általános rendezési terve, Budapest 1940. december 21. 1: 1440. Határai: Északon. Kossuth, Szent Bertalan, Délen: Bethlen utca vonala, Keleten: a MÁV pályaudvartól a Deák Ferenc utcáig, 4. Gyöngyös város rendezési terve déli része, Budapest, 1941. március 7., 1: 1440. Határai: Északon: Bethlen utca, Délen: 103 MOLNÁR Jószef 1994 (4. 29. 30. 104 MOLNÁR József 1996. (. 23. 105 MOLNÁR József 1996 ( 6. 20. 106 MOLNÁR József 1995 ( 4. 36. 107 FORGÁCS Ferenc 1929. 74. 108 MOLNÁR József 1994/ 11. 36. 37 109 MOLNÁR József 1995. (12. 30 110 MOLNÁR József 1994./ 8. 27-31.
