Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

4. kép A Gyöngyösi Centennáris Napok 1948. június 10-én megnyitott kiállításának részlete a Városháza dísztermében 16 922 személy tekintette meg. A polgármester a kiállítás sikere ellenére nem törődött többé a múzeumüggyel. A tavasszal dr. Barna helyére lépő Fülöp Tibor szintén változó hozzáállással foglalkozott az üggyel. Miután megtudta, hogy a megye székhelyén Heves-Egri múzeumot szándékoznak létesíteni, Fülöp is terveket szőtt,

164 melyet az 1949. november 26-i képviselő-testületi rendkívüli ülés is támogatott. Fülöp a múzeumokról és műemlékekről november 16-án kihirdetett 1949. évi 13. sz. tvr.-re hivatkozva a gyöngyösi múzeum újraszervezéséhez kérte a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) segítését.

165 Sajnos, a MMOK elutasította a kérést. Ezt látva, valamint a december 8-9-10-én a Grassalkovics-palotában (Fő tér 10.) megtartott munkásmozgalmi vándorkiállítás után a polgármester végképp letett múzeumnyitási szándékáról, igazodva a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) helyi titkárának kijelentéséhez, amely szerint Gyöngyösön munkásmozgalmi múzeumnak van csak létjogosultsága. Mivel azonban ehhez nem volt elegendő emlékanyag (1944 nyarán elpusztították, 164 MM HA, Múzeumi kiUöngyú'jtemény, 101. sz., VARGA Ferenc: Tanácsi tájékoztató a múzeumügy állásáról. Gyöngyös, 1957. márc. 28. 1-15., Bevezető, 2. 165 Uo., és Hevesmegyei Népújság, 1949. júl. 30., 3. Heves-Egri Múzeum létesül Egerben, továbbá Törvények 1949, 107-114. Az országosra vö.: BÉNI Gyöngyi-BALASSA Iván 1969, 14-15.