Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
ami megmaradt, az a szociáldemokratákhoz fűződött) múzeum alakítására nincs lehetőség. 166 Az 1948/1949 és főleg 1950 után erősödő diktatúra a művelődésügy terén a szocialista kultúrforradalomban tükröződött, és ez Gyöngyösön is érzékelhető volt. A helyi politikai és társadalmi helyzet kedvezőtlen változása a művelődés terén éppen a múzeumügy kapcsán mutatkozott meg. Mégis dr. Hontert és dr. Weidner a városi tanácshoz benyújtott tervezetben vázolta a múzeum létesítésére vonatkozó elképzeléseit. Tervezetük másolatát a MMOK-ba is elküldták. 167 A központ végre erkölcsi segítséget nyújtott: „Felhívtuk Gyöngyös Tanácsa figyelmét a múzeumalapítás fontosságára... Múzeumaink ma már a haladó szellemű köznevelést kívánják szolgálni..." 168 A városi tanács vb elnöke, Ács Vendelné ennek ellenére nem foglalkozott a múzeummal. Úgy vélte, következetes marad a kibontakozó szocialista kultúrforradalom törekvéseihez, amely a proletár kultúra terjesztését szolgálja. O a múzeumpártolást nem tartotta a kultúrpolitika részének. 169 Ha mégis szükséges, a múzeumot tájmúzeumként, nem pedig városi múzeumként képzelte megvalósíthatónak, ezért az 1951. május 2-i, szervezésre szóló megbízás járási személyekre épített, és a gimn. tanárokat mellőzte. 170 1951. július 17-20. között a járási oktatási előadó pedagógus továbbképzést rendezett. A jelen levő gyöngyössolymosi iskolaigazgató, Nagy Gyula látva a város és a járás nemtörődömségét, meghívta a tanácskozás valamennyi résztvevőjét a saját gyűjteményéből alapított községi-iskolái múzeum megtekintésére. A város és a járás vezetői tudtak Nagy múzeumi terveiről, sőt az emlékanyag gyűjtéséről, de amit láttak, az minden képzeletüket felülmúlta. „Gazdag és gyönyörű természettudományi kiállítás tárult a látogatók elé." 171 Egyúttal arra is fény derült, a járás vezető emberei komolyan foglalkoztak a múzeumalapítás gondolatával, mert a vb elnöke azonnal döntött: a leendő járási múzeum élére a négy községből jelöltek közül Nagy Gyula igazgatói megbízását fogja támogatni. 172 Noha Nagy csak szóbeli meghatalmazást kapott a járástól a múzeum megszervezésére, hozzálátott ahhoz a munkához, „amely legalább öt emberre volt méretezve". 173 Múzeumalapító tervét a MMOK szeptember 15-i keltezéssel jóváhagyta. Ebben Nagy az elődök nagyszerű tetteit, múzeumi eredményeit méltatva leszögezte: „Ha egy-két éven belül megnyithatjuk járási múzeumunkat, ez új intézmény lesz. Nem valamelyik előző gyöngyösi múzeum életre keltett jogutóda, annak ellenére, hogy mindegyikére tisztelettel gondolunk." 174 Közel öt évtized távlatából is megerősíthetjük Nagy vélekedését, O valóban múzeumalapító volt, nem pedig valamely elődmúzeum újraélesztője. Közben Nagy a gyöngyösi gyűjtemények anyagát is mentette. Az említett, 1951. május 2-i megbízást a városra is értelmezte, ezért még a nyáron megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, és szeptember l-jén a Kis-városháza (ma a Zeneiskola épülete) földszinti két 166 MM HA, VARGA Ferenc, 2. és Hevesmegyei Népújság, 1949. dec. 3., 7. Munkásmozgalmi vándorkiállítás Gyöngyösön és Hatvan városokban, Uo., 1949. dec. 17., 1. Nagy tömegek látogatták Hatvanban és Gyöngyösön a Munkásmozgalmi Intézet vándorkiállítását. Ugyanide: HONTERT Rezső 1964, 9. 167 MM HA, VARGA Ferenc, 3. 168 GYVT V. B. I., Barna-féle gy., Elnöki iratok, töredék, a 162-2B-3/1951.-11. sz. lev. és a MMOK 1951. júl. 10-i előirata, dr. Pogány 0. Gábor értesítése 169 MOLNÁR József 1969. 24. 170 HONTERT Rezső közlése 171 MM HA, VARGA Ferenc, 3. és NAGY Gyula közlése 172 Nagy Gyula közlése 173 MM HA, VARGA Ferenc, 3. 174 MM HA, Múzeumi különgyűjtemény, Gyöngyössolymos, 1951. szept. 2., 2.
