Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
Folyamodványában múzeumi szakkönyvtár alapításával indokolta kérését. A szakkönyvtár gondolatát egy 1913-ban közölt tanulmányból kölcsönözte 83 - ennek megvalósításával egyengette volna a múzeumépítés ügyét. 84 „Elképzelése, lépése olybá tűnik évtizedek távlatából, mintha a gombhoz akarta volna a kabátot megszerezni." 85 Kemény ugyanúgy nem kapott választ az országos tanácstól, mint a novemberben megírt második folyamodványára sem, amelyet az M. Kir. VKM-be, Jankovich Béla miniszterhez címzett. 86 Az első világháború minden további törekvést és lehetőséget szétzúzott. A világháborús évek a múzeumok működését megakasztották. Sok lelkes pártfogó a harctérre került. A gyűjteményeket 1916/1917 telétől senki nem látogatta. Kemény polgármester már csak a lakosság napi ellátásával törődött. 1917. május l-jén minden múzeumot, közgyűjteményt „a háborús időre tekintettel" bezáratott. 87 Nem sejthette, alig fél- hónap múltával nemcsak a múzeumok, hanem a város is végveszélybe kerül. 1917. május 21-én minden korábbi tűznél iszonyúbb vész tört Gyöngyösre. A város nagy része a tűz martaléka lett. A Norma épülete is leégett (8 terme és a csarnoka), de a Mátra Múzeum és a tanszermúzeum gyűjteményének többségét sikerült kimenteni. Ellenben a megmentett és az épen bennmaradt anyagok, muzeális tárgyak őrizetlenül maradtak, amelyeket aztán a lakosság széthordott. Igaz, egy részét 1918 elejére a városnak sikerült begyűjtetnie. 88 A gimnázium épületében elhelyezett tanszermúzeumi központi részleg nem károsodott. A kórház egészségügyi, orvosi, gyógyszerészi muzeális gyűjteménye csaknem teljesen, az ME, HMGE, Kaszinó, NÜRE, Ereklye Múzeum és más gyűjtemény részlegesen megsemmisült. A ferences rendház egyháztörténeti gyűjteményét és a kolostori könyvtárat - ugyanúgy, mint 1904-ben - a szerzetes barátok mentették meg. A Szt. Bertalan-, vagy Nagy-templom egyházi kincseit dr. Bozsik Pál plébános és az éppen Gyöngyösön időző Guba Pál főtisztelendő mentette, de közben Guba annyira megsérült, hogy a mentést abba kellett hagynia. Végül mindkét pap és a segítségükre levő 6-8 ember is abbahagyta a mentést, ezért a tárgyi gyűjtemény nagyobb része a templomban rekedt, és a kórus melletti termekben elégett. 89 A múzeumi tűzkárok felmérését 1917 szeptemberére fejezték be. Mivel a leltárkönyvek és a kiállítótermek összesítői elégtek, a lakosság pedig darabonként hozta vissza a „megőrzésre" széthordott tárgyakat, az eszmei kár csak ideiglenesen volt kimutatható. Ez elérte a 16 080 K-t. Ebben a bútorzat és a felszerelési tárgyak, valamint az összeomlott épületrészek kárösszege nem szerepelt. 90 (Biztosításuk nem lévén, sem a városi, sem a megyei múzeum nem kapott kártérítést.) A múzeumok és gyűjtemények iskolai vonatkozású részét a tanszermúzeum gimnáziumi épületébe zsúfolták. A ferences gyűjtemény és könyvtár a kolostori cellákban kapott helyet. A Szt. Bertalan-templomi egyháztörténeti emlékanyag magánházakban, a kincstár a szomszédos plébánia épületében várta ideiglenes elhelyezését, amelyre a kincsek kivételével 1918 tavaszán a Kálvária-együttes bejárati szárnyaiban nyílt lehetőség. 91 Kemény János minden idejét a város újjáépítésére szentelte. Szervezett, intézkedett. Har83 Városi Szemle, 1913 jan.-febr., 143. Kremmer Dezső: A felsőolaszországi városi múzeumok 84 HONTERT Rezső 1964. 22. 85 HONTERT Rezső 1964. 23. 86 HONTERT Rezső 1964. 23. és Városi Szemle, 1914, 42-99. Feleky Géza: A művelődéstörténeti múzeum... 87 HONTERT Rezső 1964. 22. 88 HONTERT Rezső 1964. 22-23. 89 GYVT V. B. [., Barna-féle gy., az 1917. évi tűz c. köteg 9. és VÉBER János 1936, 86-87. = Gyöngyösi Kalendárium 1937 90 MADÁR Lajos összesítése szerint 91 MOLNÁR József 1969/1. 12.
