Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
Bozsik plébános s pártja az október 31-én győzedelmeskedő forradalomban a törvényes rend, a keresztény Magyarország felbomlásának kezdetét látta. Ezért a fenti nap estélyére összehívta pártjának vezetőségét, ahol elhatározták, hogy minden erővel meggátolják a törvényes rend felbomlását, s nem támogatják az Országos Nemzeti Tanácsot. Ezt követően a keresztény szocialisták a Városházára mentek, ahol Kemény János polgármester elnöklete alatt szintén értekezlet folyt a további teendőkről. Itt a plébános előadta pártjának határozatát. Az értekezleten vita bontakozott ki a keresztény szocialisták vezetői és a radikálisok között a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás kérdésében. Bozsikék csak akkor változtatták meg álláspontjukat, amikor vita közben értesültek arról, hogy a király Károlyi Mihályt kinevezte miniszterelnöknek. Ekkor úgy értékelték a helyzetet, hogy a rend megmentése megköveteli a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. A helyi Nemzeti Tanács november l-jén alakult meg 37 taggal, és annak egyik elnökévé Bozsik plébánost választották meg. Ekkor úgy döntöttek, hogy a tanácsot 200 tagúra egészítik ki. Erre november 2-án került sor. A tanács élére a plébános került. A testület kibővítése megerősítette a helyi keresztény szocialisták pozícióit. Ez azért következett be, mert Bozsik plébánosnak és híveinek sikerült elérnie, hogy a kibővített nemzeti tanácsba beválasztották a vallásos társulatok képviselőit is. Ezáltal a keresztény szocialistáknak sikerült biztosítani a hatalmat. A hatalom birtokában a keresztény alapokon nyugvó rend érdekében megszervezték a polgárőrséget, amely a környék nyugalmára is ügyelt. November 4-én a nemzeti tanács statáriumot hirdetett, s rögtönbíráskodást léptetett életbe. Bozsik és elvbarátai Gyöngyöst mindenáron meg akarták tartani a régi rend keretében. Határozott fellépésére sikerült megakadályozni, hogy egy Kápolnán veszteglő katonai alakulat bevonuljon a városba. A nemzeti tanács ülésein Bozsik és pártja, amíg erre erejük volt és lehetett, védték a királyság intézményét. 22 A rohanó események hatása alatt Bozsik Pál azonban a Nemzeti Tanács november 13-i ülésén az alábbi beszédet kénytelen volt elmondani:Temetni jöttünk, egy régi emléket, mely évszázadokon keresztül összenőtt a magyar nemzettel. Temetni jöttünk Magyarország 900 éves államformáját, a királyságot, mely 900 évvel ezelőtt ezt a nemzetet kiemelte a barbárságból, bevitte a civilizált államok sorába és nemzeti királyunk alatt naggyá, tette azt. Ezelőtt 400 évvel egy idegen uralkodóház ült Magyarország trónjára, és be kell vallanom, hogy ezen idő alatt a királyság eszméjével sebek támadtak a magyar nép lelkében, mert ez időtől fogva azzal a németesítés fogalma is összenőtt. Olyan irányzat uralkodott a Habsburgok alatt, mely a magyar nemzetet elnyomni igyekezett, melynek tűrnie, véreznie kellett századokon keresztül. A katolicizmus hamis értelmezésével és felfogásával üldözték a magyart, akinek protestáns hite volt. A vallásszabadság eszméje is magyar érdekeket szolgált, és a magyarság felszabadítását önállósága kivívását célozta. Választanunk kell most, hogy milyen államforma alatt óhajtjuk megkezdeni Magyarország második évezredét. A Habsburgok alatt nem érvényesültek a magyar érdekek, oly államformát kell tehát keresnünk, amelyben a nép rendelkezése jut érvényre, amely megismerteti a kultúrát a falu népével is. " 23 Beszédét követően az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: ,,A Gyöngyösi Nemzeti Tanács, amely Gyöngyös város lakosságának minden társadalmi osztályából, számarányuk szigorú figyelembevételével 200 tagból áll, november 13-án tartott teljes ülésén kimondotta, hogy figyelembe véve a pragmatica sanctio megszűnését és az európai eseményeket, 22 Dezséri BACHÓ László 1940. 18-41. 23 Dezséri BACHÓ László 1940. In. 42.
