Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
Magyarország létének és társadalmi békéjének megvédésére szükségesnek tartja a képviseleti rendszerű demokratikus köztársasági államforma felállítását. Egyúttal a törvényes hatalmat gyakorló magyar kormány és az Országos Magyar Nemzeti Tanács ezirányban hozandó intézkedésének is mindenben feltétlenül engedelmességet ígér. " A tanács tagjai javaslatát közfelkiáltással fogadták el. 24 A köztársasági államforma elfogadását követően Bozsik és párthíveinek befolyása csökkent ugyan, de 1919 február elejéig, a néptanács megválasztásáig azonban még volt tömegbázisuk. Ekkor azonban a szociáldemokraták, a radikálisok és a szabadkőművesek összefogása lehetetlenné tette Bozsik Pál vezető szerepének érvényesülését. Az 1918 őszi, s 1919 eleji sajátos gyöngyösi helyzetre utalva mondotta a Nemzetgyűlés 1921. március 11-i ülésén a következőket: ,,Az egész országban alig találnak hasonlót ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben három hónapon át — hangsúlyozom ezt — egész február elejéig kimondottan keresztény uralmat, mintegy keresztény köztársaságot — mert nem volt tekintély akkor itt a központban - tudtunk Gyöngyösön fenntartani... Volt karhatalmunk, keresztény szocialista katonáink voltak és a legnagyobb rend volt Gyöngyösön akkor, amikor Egerben úgyszólván hetenként beverték az ablakokat. Már most, amikor a Károlyi-kormány kiadta a néptanácsról hozott rendeletét, amikor a központból szervezték a néptanácsot, - akkor természetesen nekünk is meg kellett ott bukni, mert a Károlyi-kormány exponense: az akkori egri kormánybiztos (Módly László) gondoskodott arról, hogy sem Somogyi képviselő úr, sem én ne kerüljünk a néptanácsba. Ennek a keresztény törekvésünknek volt aztán az az eredménye, hogy egy héttel a keresztény nemzeti tanács bukása után a gyöngyösi szocialisták halálra verték Somogyi képviselő urat és heteken át nyomta az ágyat; ennek a következménye volt, hogy neki életét megmentendő, el kellett Gyöngyösről menekülnie, és ennek a következménye volt, — nem gondoltam, hogy ezzel a személyes dologgal is ide kell hozakodnom - hogy márciustól augusztusig a gyűjtőfogházban ültem. " 25 Bozsik plébános fogságának a román csapatok augusztus 3-i budapesti bevonulása vetett véget. Ezt követően kalandos úton, jórészt gyalogszerrel jutott vissza szülővárosába augusztus 5-én néhány perccel a megszállók bevonulása előtt. 26 Bozsik Pált 1918-19-ben tanúsított helytállása miatt Gyöngyös és környékének választókörzete az 1920. február 8-i és 9-i első nemzetgyűlési választásokon bejuttatta a parlamentbe a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. A parlamenti napló tanúsága szerint a nemzetgyűlés ülésein többször felszólalt, illetve interpellált. Megnyilatkozásaiban minden esetben a keresztény Magyarország újjáépítésének gondolata, s a kisemberek érdekeinek képviselete vezérelte. Először a nemzetgyűlés 1920. április 23-i ülésén szólalt fel a felhatalmazási (indemnitási) törvényjavaslat vitájában. Felszólalásában bírálta a javaslatnak azon intézkedéseit, melyek sértették a kisgazda társadalmat. Szót emelt azért, hogy a szőlő és gyümölcstermeléssel foglalkozó kisgazdák továbbra is kapjanak jogot a kincstártól kisüsti pálinka főzésére. Követelte, hogy az adó kivetésénél a központi szeszfőzdékkel és a szesznagyiparral szemben ne érje a kisembereket hátrány. A gyöngyösi központi szeszfőzde működésének bemutatásával illusztrálta a kisgazdákra káros hatását. Szóbahozta, hogy a központi szeszfőzdéhez a városon kívül még 42 község tartozik. Több község 20-25 kilométer távolságra van a várostól. így az itt lakó kisgazdákat nagymértékben 24 Dezséri BACHÓ László 1940. 18-41. 25 Nemzetgyűlési napló. Az 1921. márc. 11-i 163. ülés. 519. 26 Dezséri BACHÓ László 1940. 192.
