Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig
veszélyeztetése nélkül ez nehezen volt elképzelhető. Ezzel magyarázható, hogy aránylag mérsékelten hajtották végre egyes foglalkozási csoportokban az elbocsájtásokat, hogy a nagyüzemek kisajátítására sem került ekkor sor, stb. 74 A városban legnagyobb megütközéssel fogadták a második zsidótörvény fegyverestestületeken belüli diszkriminációs intézkedéseit, a zsidókat kizárták a fegyveres honvédelmi szolgálatból. Emiatt 1941. októberében a zsidó leventeköteles ifjak már sárga karszalaggal, ásóval-kapával voltak kénytelenek vonulni a gyöngyösi utcákon. 73 1939. január 1-gyel megszűnt Gyöngyösön a szabad sajtó. A rendelet értelmében megszűntek a zsidó lapok, de betiltották Polóny Zoltán nyilas lapját is. Nem maradt csak 1 kormánypárti és egy kisgazda lap 76 . A lapok minden ellenkező programjuk ellenére 194l-re már élesen antiszemita, fajvédő hangot ütöttek meg. 1941 tavaszától fokozatosan készítették elő a harmadik zsidó törvényt. Ezt a munkálatot csak felgyorsította Bárdossy hivatalba lépése, az ország háborúba való belépése. 1941. augusztus 8-án lépett életbe az 1941. évi XV. tc. a "Házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" 11 Míg a korábbi két törvény a zsidók gazdasági pozícióit támadta, ez már a zsidók és nem zsidók közötti társadalmi és személyes érintkezést kívánta felszámolni. A törvény megtiltotta a házasságkötést, sőt a házasságon kívüli nemi kapcsolatot is zsidók és nem zsidók között 78 A törvény megjelenésével csaknem párhuzamosan az első deportálások is megindultak. 1941 augusztusában a magyar hatóságok összefogdosták mindazokat a zsidókat, akik állampolgári bizonyítványt nem tudtak felmutatni. Már ezekben a napokban 35 000 Magyarországról kizsuppolt zsidót semmisítettek meg a németek Galíciában és Ukrajnában. (Egyedül Kamenyec-Podolszkban 13 ezret gyilkoltak le a Magyarországon menedéket keresettek közül.) 79 A háború kitörése után „a mögöttes országrész erkölcsi erejének aláaknázását elkerülendő" Gyöngyösről 7-8 zsidót internáltak. Ezek szinte kizárólag a proletárdiktatúra alatt vezető szerepet vivők közül került ki, mint Kardos Imre fakereskedő, Waldner Fülöp ügyvéd, dr. Gondos Miklós ügyvéd. Később azonban a rettegett megaláztatások színhelye a munkaszolgálat lett. 1940. őszére épült ki a zsidó munkaszolgálat intézménye, melyet pontosított a HM. 1941/2870.sz. rendelete. A zsidók „hadkötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget...Ezt a szolgálatot rendfokozat nélkül teljesítik abban az esetben is, ha korábban tiszti, altiszti vagy tisztesi rendfokozatot nyertek..." 80 A német megszállásig a zsidóságra a legnagyobb terhet a munkaszolgálati kötelezettség jelentette. A keleti frontra kivezényelt 50 000 munkaszolgálatos közül 1942-43 telén 44 000 zsidó munkaszolgálatos esett el, s mindössze 6000 fő tért haza. Nagybaczoni Nagy Vilmos 74 GONDA László 1992. 213. 75 BACHÓ László, Dezséri 1942. 155. 76 NAGY Józsefné 1972. Megszűnt a Gyöngyösi Lapok, a Gyöngyösi Népújság, a Gyöngyösi Újvilág, a Gyöngyösvidéki Újság, valamint az 1935-ben Polóny Zoltán által megvásárolt, fajvédő hangvételű Hevesmegyei Lapok. Helyettük indult 1938. december 25-én a Hevesmegyei Hirlap, majd 1939. február 11-én a Hevesvármegye, mindkettő 1944. év végéig. 77 Magyar Törvénytár 1941. 63-65. 78 Ebben a légkörben is akadt olyan keresztény gyöngyösi hölgy, aki izraelita hitre tért át, csakhogy zsidó választottjához mehessen férjhez. 79 GONDALászló 1992. 217. 80 GONDA László 1992. 218.
