Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig
honvédelmi minisztersége idején ugyan tiltották a munkásszázadok büntető alakulatként való kezelését, de a kegyetlenkedéseknek ebben az időszakban sem vetettek véget. 76 gyöngyösi zsidó MUSZ-os életútját részletesen is felvillantja a "Te vagy a tanú! 1 ' dokumentum kötet. 81 1942. folyamán már a társadalmi életből teljesen kiszorultak Gyöngyösön a zsidók. 1942. január 28-án az alispán vezette igazoló választmány az utolsó két izraelitát is eltávolította a városi képviselőtestületből, majd március 31-én a humánus gondolkodású, távolról sem antiszemita Dr. Puky Árpádot a közismerten fajvédő dr. Makrányi Gyula váltotta fel a polgármesteri székben. 82 Gyöngyösön is elkezdődött az ún. árjásítás. (A zsidótörvény alapján nem tekintendő zsidónak az a vállalat, melynek vezetőségében 51% keresztény foglal helyet.) Ez még kijátszható volt bizalmi emberek, névleges tagok, kikeresztelkedettek bevonásával. 83 1942. július 1-től lényeges változást hozott a borkereskedelem árjásítása. Ekkortól zsidó nem lehetett bornagykereskedő. Ezen a monokultúrás vidéken még a korábbi antiszemita szőlősgazdák is megijedtek, hogy a hagyományos fölvásárlók váratlan kiiktatásával bizonytalanná válik terményeik biztonságos értékesítése. 1939. évi IV. tc. értelmében zsidó nem szerezhetett többé mezőgazdasági ingatlant sem, a zsidókézen lévők pedig átengedésre voltak kötelezve. A gyöngyösi zsidók esetében ez a rendelkezés közel 8000 kat. holdat érintett, kisebb részt a gyöngyösi, inkább a járási községek határában. A Rosenfeld féle birtokot Gyöngyösoroszi és Atkár határában -közel 2000 hold - más kisebb zsidó birtokokkal kisembereknek kezébe került. A többire is bejegyezték 1942-ben az átengedési kötelezettséget. Megalázó rendeletek szinte havi gyakorisággal jelentek meg. Úgymond az élelmiszer rejtegetést és felhalmozást elkerülendő 1942. júliusától a megyében egy alispáni rendelet alapján a zsidóknak tilos volt reggel 9 óráig a piacon és az üzletekben élelmiszert vásárolni. 84 Minden jogfosztó intézkedés ellenére a Kállay-kormány sikeresen szállt szembe az egyre gyakoribb német nyomásnak, mely kormányszinten már 1942. október 17-től jegyzékben követelte a magyar zsidók sárga csillaggal való megjelölését, valamint a deportálások haladéktalan megkezdését. A sorozatos német vereségek hatására az európai zsidóság tömeges fizikai megsemmisítése vált a németek fő céljává. Hitler Horthyval folytatott személyes megbeszélésekor 1943. áprilisában leginkább a deportálások megindítását követelte, melynek Horthy és a magyar kormány egészen 1944. március 19-ig ellenállt. A német megszállás gyökeres fordulatot hozott a zsidókérdés kezelésében. Az ország gazdasági erejének teljes kiaknázása indult meg a német katonai célok érdekében, s kezdetét vette a magyar munkaerő Németországba irányítása. A németek közvetlen katonai jelenléte indította el csak a „zsidókérdés végleges rendezését". Közvetlen a német megszállást követően Gyöngyösről azonnal összeszedték Kardos Sámuel fakereskedőt, Neumann Miklós rövidárú kereskedőt és Waldner Fülöp ügyvédet azzal az indoklással, hogy veszedelmes kommunisták. 85 Friedmann Ernő terménykereskedőt, Vas Zsigmond borkereskedőt, Waldner Gyula volt tengerészt, textil kereskedőt szintén az 1919-es tevékenységéért hurcolták el a németek, s valahol egy németországi 81 PÓR Dezső - ZSADÁNYI Oszkár 1947. 82 HORVÁTH László 1990. 44. 83 BACHÓ László, Dezséri 1942. 144. 84 BACHÓ László, Dezséri 1942. 158. 85 MM.TA. 605.80. Dr. Barna Sándor nyugdíjas polgármester vissszaemlékezése.
