Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

képviselőtestületbe bejutók 2/3-át az izraelita származásúak adták 1938-ig, sőt a megyei bizottságok munkájában is meghatározó volt jelenlétük. 1938. évi XV. tc. ,,A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításairól" hangzatos címet viseli, közkeletűbb nevén ez az ún. első zsidótörvény.

67 A törvény az értelmiségi pályákon és a szabadfoglalkozásokban 20%-ban maximálta a zsidók résztvételi arányát. A törvény az izraelita felekezet tagjain kívül kiterjedt azokra is, akik 1919. július 3l-e után hagyták el a felekezetet, viszont mentesültek a hadiárvák, özvegyek, rokkantak a hatálya alól.

68 A törvény 1938. márciusában kifejezetten az "Anschluss" hatása alatt született, mely döntően nem törte volna meg a zsidóság befolyását, de az "arányosítás" elmélet már önmagában is felrúgta a jogegyenlőséget. A kormánypárt ekkor még igyekezett a szélsőjobb ellen is fellépni. A Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak - Szálasi pártjának -, Gyöngyösön jelentős szervezete volt. Szálasi Ferenc, mint fiatal tiszt éppen Gyöngyösön állomásozott, s későbbi helyi követőinek jórésze még ebből az időből személyesen is ismerte.

69 1938 elején a pártot a kormány államellenes jellege miatt betiltotta, s a gyöngyösi rendőrség a pártszervezetet legmagasabb szinten is megpróbálta felgöngyölíteni. 1938. február 22-én éjszaka házkutatást tartottak a városi orvos, egy vezető ügyvéd, sőt egy városi tanácsnok lakásán is.

70 A város szélsőjobboldali fajvédői hamarosan a Nyilaskeresztes Pártba tömörültek. Első vezetőik Cserján Imre és Polóny Zoltán gyógyszerészek voltak, majd dr. Markovich László orvos.

71 A zsidókérdést a szélsőjobboldalnak folyamatosan sikerült felszínen tartani. A legfőbb hisztériát azzal keltették, hogy a visszacsatolt területekkel újabb közel 160 000 izraelita tért vissza az államhatárok közé. (Felvidék és Kárpátalja)

72 Ennek következtében már 1939. év elején elindult az ún. második zsidótörvény előkészítése. Május 5-én lépett életbe az 1939. évi IV. tc. ,,A zsidók közéleti és gazdasági télfoglalásának korlátozásáról".

73 E törvényben a korábbi 20%-os szabályozással szemben 6%-ra szorította le az értelmiségi pályákon a zsidók részvételi arányának felső határát, másrészt visszaállították a numerus clausust. A köztisztviselői pályát a törvény teljesen elzárta a zsidók elől, valamint korlátozta az értelmiségi szabadpályákon, tisztviselői állásokban való elhelyezkedést. Az első törvényhez képest a zsidóság definícióját faji alapra helyezte, zsidónak tekintve mindenkit, akinek egyik szülője vagy nagyszülői közül legalább kettő az izraelita felekezet tagja vagy tagja volt. A törvény célja a zsidóság eltávolítása a gazdaság irányító posztjairól, mely kétélű fegyvernek tűnt a kortársak szemében is. Akkor próbálták rendeletileg a képzett szakembergárdát, az irányító személyzetet eltávolítani, fölváltani, amikor a gazdaság fellendülőben volt, amikor a fegyverkezési, stb programok 67 Magyar Törvénytár 1939. 132-144. 68 Gyöngyösön a kikeresztelkedés nem volt jellemző. 1919-től 1942 áprilisáig mindösszesen 40 izraelita keresztelkedett ki (27 katolikus. 13 fő református felekezetet választva), de szinte mindegyiknél a házasságkötés okán került erre sor. 69 SIPOS Péter 1997. 13. Szálasi Ferenc Kassáról 1918. végén áttelepült Magyarországra, a Tanácsköztársaság hónapjait Borsod megyében vészelte át, majd mint korábbi "császárvadász" a gyöngyösi vadászzászlóaljhoz került. (1933-ban pedig, a vezérkarból való kizárása után, közel két évig Egerben szolgál a 14. honvéd gyalogezrednél.) 70 BACHÓ László, Dezséri 1942. 138. 71 BACHO László, Dezséri 1942. 139. Részükről a "zsidóság elleni küzdelem" a konkurencia elleni harc legjobb eszközének is bizonyult. A nyilasok botrányos akciókkal hívták föl magukra a figyelmet. 1942 nyarán leverték a "Hősök temploma" táblát a zsinagógáról, valamint az izraelita temető bejárata fölötti "Feltámadunk!" tábla alá odaírták: "Mi agyonverünk" Hevesvármegye 1942. júl 10. (IV. évf. 52.sz.) 4. old. Memento 72 GONDA László 1992. 211. 73 Magyar Törvénytár 1940. 129-148.