Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
az 1855. december 9-i tanácsülés határozatot hozott arról, hogy Gyöngyösön a Szent Vince rendi apácák (közhasználatú szóval: szürke nénikék) teljesítsenek szolgálatot. Ezidőtájt még csak az ápolásban, gyógyításban játszott szerepük volt előtérben, csak néhány évvel később válik ismertté - a közvélemény számára is - a rend oktató tevékenysége. Más tervei is voltak a városnak az irgalmas nővérek gyöngyösi letelepítésével. Már 1847ben szóba került egy városi dologház felállítása, melynek működtetését az 1850-es évek közepén ugyancsak a Szent Vince rendi apácák felügyelete alatt képzelte el a város vezetése. A paulai Szent Vincéről elnevezett apácarend Gyöngyösre történő megérkezésének hiteles történetét Feigel Pál kanonok (aki a gyöngyösi kórház létrehozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett) leírásából tudhatjuk meg: Ezek szerint: "Nagyméltóságú s Főtisztelendő Kis Apponyi Bartakovics Béla egri Érsek O excellentziája közreműködése folytán alakult át a gyöngyösi magányosok részvénye alapján keletkezett kórház városi, utóbb nyilvános kórházzá, és bízatott a paulai Szent Vinczéről nevezett Szürke Nénék gondjaira, kezeire minderről a parochiális levéltárban is található egy szerződési okmány - példány - O Excellentziája pénzerővel is igen szépen gyámolítá és segíté elő az intézetet 17 mely a fenn kiírt napon fi 856. nov. 9-én) szinte O Excellentziája által fényes szertartással felszenteltetvén: az irgalmas szüzeknek (számszerint ötnek) kik épen a megelőző nap estéjén érkeztek meg Gráczból, Pestről általam kalauzoltatva - a szokott módon átadatott." 18 Az esemény további leírása Dezséri Bachó László leírásából maradt fenn: "Ugyancsak a napnak délutánján érkezett meg Egerből az érsek, akinek tiszteletére a város nagyszabású előkészületeket tett. ... Amikor az érsek megérkezett, a városi előjáróság üdvözölte, a zászlók alatt, fáklyákkal kivonult céhek, 12 fehérruhás lányka ... a főpásztort a Szent Bertalan templomig kísérték... Vasárnap reggel 8 órakor a főtéren felállított mozsárágyúk dörgése jelezte az ünnepség kezdetét. A főtemplomban tartott szent-mise után az érsek vezetése alatt, a körmenet elindult a kórházba, amelynek termeit az uralkodó és Albrecht főherceg képeivel díszítették fel. A kórház kapujától a kápolnáig tizenkét ulánus katona állott sorfalat... Miután a kórházi kápolnát az érsek főpásztor ünnepélyesen felszentelte, Dr. Korner István az alsó teremben ünnepi beszédet mondott, s ezzel az ünnepély végetért. ,, 19 A statisztikák szerint az 1838-ban alapított kórház betegforgalma olymértékben emelkedett az 1856. év végén, hogy az akkor 36 ággyal működő intézmény ellátására az öt apácán kívül még egy felügyelő és felügyelőnő alkalmazása is szükségessé vált. Említettem, hogy a város dologház felállítását is tervezte. Ez az elképzelés már 1847-től szerepelt az elképzelések között, azonban a megvalósítást elsősorban pénzügyi nehézségek akadályozták, illetve egy szerencsétlen pénzügyi akció, melynek során kellő biztosíték nélkül a már meglévő fedezetet a szegényebb rétegeknek kölcsön adták, amelynek nagy része el is veszett. A kórház akkori igazgatója is erőteljesen sürgette a város vezetésénél a városi dologház létesítését, melyet a vezetés 1856-ra ígért meg. Felállítására azonban még 1885-ben sem került sor. Hosszas huzavona után több - a város szegényügyét szolgáló - alapítvány összevonása után a század elején kezdte meg működését. Azt konkrétan tudjuk, hogy 1909ben már funkcionált a paulai Szt.Vince rendi apácák irányítása alatt. Maga az épület a Menház utca 35 szám alatt található. 17 Bartakovics érsek 1856-ban valóban adományozott a kórháznak 2.500 Ft-ot (Dezséri BACHÓ László 1938. 60) 18 Feigel Pál káplán egykorú feljegyzésének másolata a kórház irattárában (1937.) (Dr. Vezekényi István kórházigazgató szerint az esemény pár nappal előbb 1856. november 1. történt) 19 Dezséri BACHÓ László 1938. 64-65.
