Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
A kórház vezetése azt remélte, hogy az apácák Gyöngyösön történő letelepítésével az addig 300 fő alatti kórházi betegforgalom meghaladja a 400-at is, melynek lehetősége adott volt, hiszen ezidőtájt a 16.000 lélekszámot meghaladó város kórháza nyolcvan beteg elhelyezését tette lehetővé 20 . 1856. november 11-én kelt az a tíz pontos gót betűs német nyelvű szerződés (Vertrag), amely a Szent Vince rendi apácák Gyöngyösre történő telepítésének szabályait rögzíti. Ez a szerződés lényegileg nem tér el az előzőekben már ismertetetett szabálykönyvtől. Az apácák megkezdték tehát működésüket a gyöngyösi alapítványi közkórházban, mint azt a már idézett Feigel Pál leírásából tudjuk szám szerint öten. A kórház ágylétszáma azonban folyamatosan emelkedett, és 1876-ra elérte a 120-at, de kényszerhelyzetben 150 beteg elhelyezését is biztosítani tudták. 21 Természetesen a kórház személyzetének létszáma is lassan emelkedett, így az irgalmas nővéreké is. 1876-ban Vezekényi kórházigazgató már annyi tapasztalattal rendelkezett, hogy megjelentette tapasztalatait az intézet működéséről. Említettem, hogy az apácák kórházi tevékenységének közvélemény általi, vagy esetleg hivatalos megítélése nem mindenben lehetett pozitív, mert Vezekényi összegzése sok helyen a kedves nővérek megvédésére irányul. itt a Paulai Sz. Vince szeretett lányai, vagyis köz szó szerint az irgalmas szüzek vannak ápolónőnek alkalmazva ... egy ilyennemű ápolónőnek évi fizetése lakás és élelemmeli ellátáson kívül csupán 80 frt." 22 Hogy ezt az összeget viszonyítani tudjuk, összehasonlításként mutatom be, hogy a hajdúk káplánja 120 frt-ot, a polgármester 400 frt-ot, a főjegyző 280 frt-ot kapott éves díjazásként. Az apácák ennek fejében ellátták mindazon feladatokat, melyet a már idézett szabálykönyvben kötelességükül szabtak meg. Dr. Vezekényi nagyszerű közgazdasági mentalitását bizonyítja akkor, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy az irgalmas nővérek: ,, a) a főzést a betegek számára kizárólag teljesítik. b) a betegek ruháit kimossák. c) mindennemű varrást teljesítenek d) az élelmi cikkeket ... bevásárolják" 23 Vezekényi igazgató a saját működtetésű konyha előnyeit többek között abban látta, hogy a rendelő orvos azon kellemes helyzetben van, hogy nem kénytelen mérlegelni: egy vagy más étel olcsóbb, vagy drágább-e? hanem minden akadály nélkül olyan étlapot készít naponként, mely nem csak a betegség természetének, hanem gyakran a beteg kívánságának is megfelel. Ezen elvnél fogva bátran elmondhatom, hogy a gyöngyösi kórház étlapja elég gazdag változatossággal van kiállítva." 24 ,,A főnöknő minden hónap első napján az igazgató utalványozására bizonyos pénz összeget nyer kézhez... Az utalványozott összeget a napi bevásárlásokra fordítja, minden hó utolsó napján azonban köteles az egész összegről, és pedig egyes cikk megnevezésével, az arra tett kiadásról számot adni. 20 Dr. KOLLER János 1893. 17. 21 VARGA Sándor 1995. 19. 22 VEZEKÉNYI István 1876. 11. 23 VEZEKÉNYI István 1876. 11. 24 VEZEKÉNYI István 1876. 12.
