Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában
Markaz - Markazvár (6 - 7. kép) Néhány korai említés 48 után Pásztor József többször is foglalkozott a várral. 1910-ben arról tudósít, hogy többedmagával elkezdték Heves megye várainak a bejárását, így jutottak el Markaz várába is. 49 Az eredményeket nem sokkal később munkatársa, Vargha Tivadar ismertette, a vár rajzát is ő készítette. 50 Pásztor 1929-ben a vár rövid leírását adta és a vár alaprajzát valamint a látképét is közölte."' 1 1933-ban részletes leírást és a történeti adatokat adta közre. A várról egykorú írás közvetlenül nem emlékezik meg, de Markaz falura több adatot ismerünk és így közvetve némi ismeretünk a várról is van. 52 Később Kozák Károly ismertette részletesen a várral kapcsolatos történeti adatokat. Eszerint feltehetően a tatárjárás után épült, Kozák feltételezése szerint azonban már a XlV.században. Építését a környék legnagyobb birtokos családjával, a Kompoltiakkal hozza összefüggésbe. A családra és Markaz falura a XIV-XVI. század között több adat ismert. A falu 1552-ben elnéptelenedett, a vár is legkésőbb ekkor elpusztult. Kozák a várat részletesen leírta, de ebben úgy tűnik, főleg Pásztor munkájára támaszkodott. 53 Röviden ismerteti Kiss Gábor is, a régebbi irodalmi adatok alapján^ 4 . Utoljára Dénes József foglalkozott a várral, helyszíni bejárása alapján. Nevét ,,Aba Sámuel vára" gyanánt említi. A várleírásban egy lényeges dologban tér el az alább ismertetett megállapításoktól, ugyanis ő a körítőfalat trapéz alakúnak mondja." Az új felmérés azonban Vargha Tivadar felmérésével egybehangzóan szabályos téglalap alakot eredményezett. Markaz községtől északnyugat irányában, kb 1,5 km-re emelkedik a Várbérc, amely a Hegyestető (628 m) délnyugati nyúlványát képezi. A Várbérc keskeny gerinc, kissé bemélyedő nyereg után emelkedik ki a Markazvárat magába foglaló vége. A hegynyúlvány oldalai meredekek, különösen az északnyugati oldal, amely szinte megmászhatatlan, sziklás, görgeteges. A vár szabályos téglalap alaprajzú, szélein kőfal maradványa fut körbe. Csak az északkeleti oldala pusztult le szinte nyomtalanul a felszínen, de két végének indítása itt is jelzi a fal irányát. A falmaradvány belső és külső falsíkja többnyire ép, csak az északkeleti belső széle nem állapítható meg pontosan ásatás nélkül. A fallal kerített terület hossza, belső mérete, kb 26, szélessége 21,5 m. A fal szélessége a délkeleti és délnyugati oldalon 2 m, az északnyugati oldalon pedig 1,5 m magasságban a falrom tetején mérve 1,7 m. Utóbbi helyen azonban a fal külső oldala ferdén támaszkodik a hegyoldalnak, lefelé tehát szélesedik. A déli és északi falsarok ép, a nyugati már hiányos, azonban a mellette húzódó ép falsíkok alapján pontosan meghatározható a helye. A legrosszabb állapotban a keleti falsarok maradt fenn, de a kőomladékban ez is megállapítható. A fal legmagasabb része a délkeleti oldalon van, a déli saroktól mérve 20 m hosszan, belső magassága 6 - 6,5 m. Külső oldala keskeny párkány után kissé ferde síkban támaszkodik a várárok szélére, külső magassága a talajszint fölé 9 méterre magasodik. Az északnyugati fal 29,5 m külső mérettel végig jól követhető, magassága átlag 2 m, de az északkeleti végén egy nagyobb és egy kisebb része teljesen lepusztult. A délnyugati fal két 48 BÉL Mátyás 1730-1735. 98-99. - PESTY Frigyes 1864. 176. - KÖNYÖKI József 1905. 285. 49 PÁSZTOR József 1910. 52sz. 50 VARGHA Tivadar 1913. 5 1 PÁSZTOR József 1929.103-107. 52 PÁSZTOR József 1933. 103-107. 53 KOZÁK. Károly 1969. 407-408. 54 KISS Gábor 1984. 236-238. 55 DÉNES József 1985. 86-87.. 1990. 44-45, 53.
