Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában
vége viszonylag ép, középső része azonban ma már nem látható a felszínen. Az északkeleti falnak ugyancsak semmi nyoma, csak a két vége alapján sejthető a vonala. A helyén kb 2 m magas töltés emelkedik. Lehetséges, hogy ez utólagos feltöltést jelent. A várbelső délnyugati fele viszonylag egyenes felületű, 4 méterrel magasabban van, mint az északnyugati, folyosószerű széle. Utóbbi jelenleg kb. 2 - 3,5 m széles, a két rész között meredek rézsű emelkedik. A Kozák Károly által közölt régi felmérés szerint utóbbi „folyosó" hosszában egy belső fal futott végig, délnyugati végében pedig egy lépcsőt is ábrázol. Ezek ma már nem láthatók, a belső falnak csak a délnyugati körítőfalból kiinduló kezdete maradt meg. A falakon lőrés, vagy ablak nincs. Néhány kis lyuk látható, de ezek vagy gerenda fészkek, vagy építési állványrögzítések helyei. A várbelsőn néhány kisebb bolygatás gödre látszik, egyedül a nyugati sarokban van egy kisebb, de mélyen kiásott gödör. A várfalakat kívül árok kíséri, csak az igen meredek délnyugati oldalon nem volt. Az északkeleti oldalon, a feltételezhető bejárata felől, két mély árok védte, szélességük 12-13 m. A belső árok belső szélén emelkedik a már említett magas töltés. E két árok egyesül és ennek folytatásaként a délkeleti oldalon már csak egy, 9 m széles árkot találunk, amely átkanyarodik a délnyugati oldalra. A hegygerinc délnyugat irányába enyhe lejtéssel folytatódik, ezért itt is találunk egy rövid külső árkot, de ez igen sekély, szélessége pedig 7 m. A falak alatt, a várárok belső oldalát vastag faltörmelék borítja. Különösen sok törmelék van a keleti sarokban, ahol a várárok teljesen fel is töltődött. Pásztor József 1933. évi leírásában, majd később Kozák Károly munkájában is, a „nyugati" (pontosabban az északnyugati) oldalon „csigás szerkezetű" víznyerő helyet említenek, ahol állítólag a vizet a mélyen fekvő patakból nyerték volna. A közölt régi alaprajzon meg is jelölték ennek helyét. Ilyennek azonban a leggondosabb vizsgálódással sem találtam nyomát. Sem a falon nem látni bármilyen nyílást ezzel kapcsolatban, sem az igen meredek, sziklás hegyoldalon nincs nyoma bármilyen mélyedésnek, járatnak. Dénes József a vár területéről fehér színű, késő -Árpád-kori cserepeket említ. Mátraderecske - Kanázsvár (8. kép) Két említés 56 után Pásztor József írta le először röviden a várat, vázlatos alaprajzzal.'' 7 Nagyrészt ezt követték a későbbi leírások is. 58 Kozák Károly részletesebben is leírta a várat, de úgy tűnik, hogy a régi leírások és a már említett vázlatos rajz alapján. A ma is álló, magas falcsonkot nem a tényleges helyen jelölte. 59 Legutóbb Feld István foglalkozott a várral részletesen. A birtokviszonyok alapján arra következtet, hogy bizonyára az Aba-nemzetség Recski ága építtette. Feld a toronyra távoli, XIII-XIV. századi analógiákat ismertet. A várra vonatkozó adatok híján csak annyi bizonyos, hogy a XVI. században már nem állt 60 56 FÁY András 1819. 4. - GERECZE Péter 1906. 367. 57 PÁSZTOR József 1911.4 sz., 1929. 142-144., 1933. 31-34. 58 Mátra 1969. 225. - Vártúrák kalauza I. 1975. I 16. - KISS Gábor 1984. 238-239. 59 KOZÁK Károly 1969. 418-419. 60 FELD István 1982-83
