Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében
irodalomtörténeti, irodalomkritikai szempontból ítélkeznénk fölötte, - és megfeledkeznénk sajátos gyöngyösi mivoltáról, szülőföld- és népszeretetéről, munkásságának etnográfiai értékéről. Életének főbb állomásai ezek voltak: 43 1816. január 5-én született Gyöngyösön. Apja Spetykó Antal gombkötő mester, anyja Nagy Erzsébet. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végzi, 1832-től Csányon, Nagyfügeden, Galgócon nevelősködik. 1835-ben Szécsényben találjuk; itt ferences szerzetes lesz. Egy év múlva kilép a rendből; igen nehéz körülmények között él, újra nevelő, majd visszatér szülővárosába. Nyugtalan vére azonban űzi-hajtja; 1838-ban csatlakozik egy Gyöngyösön vendégszereplő színtársulathoz, — később Vidéki álnéven Kalózon, Pesten, Jászberényben, Szabadkán és Egerben lép fel. 1841-től az egri jogakadémia hallgatója; vizsgát 1845-ben tesz, s mint kész ügyvéd, Gyöngyösre költözik. Itt elég gyorsan emelkedik a ranglétrán: előbb törvényszéki jegyző, 1848-ban pedig városi ügyész lesz. A szabadságharcban nemzetőrként vesz részt, rendezője az 1849 májusában tartott gyöngyösi függetlenségi összejövetelnek, majd a bukás után (1852-ben) a Bach-rendszer megfosztja állásától. 1853-ban megnősül (felesége: Szentiváinyi Anna), azonban csakhamar elválik. Verseit és egyéb írásait a Regélő, a Honművész, az Athenaeum, a Koszorú, a Nemzeti Almanach, a Szépirodalmi Közlöny és Sárosy Az én albumom-ja közli. Első kötete 1854ben jelenik meg Gyöngyvirágok címmel, 1858-ban Zene Társaság néven egyesíti a gyöngyösi muzsikus cigányokat, s ebben az időben csaknem valamennyi ünnepséget, felolvasást ő szervez Gyöngyösön. Ügyvédi munkáját csak 1860-tól — hosszas kérelmezések és újabb vizsga letétele után - folytathatja. 1861-ben Műkedvelő Társaság-ot alapít, s a bevételt a szegények támogatására fordítja. Lelkes kutatója Gyöngyös történetének, néprajzi és régészeti emlékeinek. Ismerte őt Vörösmarty, Bajza, Petőfi, Arany és Gyulai Pál. Érdekes, hogy Petőfi sohasem szívelte Spetykót, 44 az ellentét bizonyára Vahot Imre mesterkedésével magyarázható, aki Petőfi leköszönése után és vele szemben - többek között Spetykót is „népies költő"-ként akarta felhasználni a Pesti Divatlap-ban. így a Petőfi-Vahot ellentét Petőfi-Spetykó ellentétté szélesedett. Vahot erről azt írja: „A szép tehetségű Spetykó Gáspárt csupán nctc miatt nem szerette (Petőfi), s én azzal segítettem a bajon, IIOOJ- ^^AOUOI Avarra kereszteltem őt, ami pedig még pogányabb dolog volt " 4S ^azság kedvéért jegyezzük meg, hogy PetrovicsPetctfi nem sokat adott a S^tykó-Avar névre; ellenben: mélyebb ellentét (a népiesség értelmezése!) válíi^ TOlta öt e ' ^ ort °i is, Spetykótól is. Innen az ellenszenv. Spetykó barátai Kozon - Vahoton kívül - említsük még meg Beöthy László, Simonffy Kálmán, Sárosy Gyula és Zalcir József nevét is. Második kötetét Káplány József adta ki Spetykó Gáspár összes költeményei és prózai dolgozatai címmel 1883-ban, a Simonffy Kálmánnal folytatott levelezését pedig Alszeghy Zsolt a Gyöngyösi Kalendárium 1913-as évfolyamában. A 60-as években elhatalmasodik rajta korábban szerzett tüdőbaja. Ekkor már alig-alig ír valamit. Ki-kisétálgat még a Csathó-kertbe, a gyöngyösiek egykori kedvelt kirándulóhelyére; itt érzi igazán jól magát. 1856. október 17-én hal meg szeretett városában. Sírja jeltelen - mint ahogy ma már elég keveset tudunk életéről, költészetéről is. Az első ó>erv/ró-versek latin és magyar nyelven írott egyházi énekek. Ez az időszak még a szerzetes-költőt mutatja. Életrajzából azonban tudjuk, hogy csakhamar színészkedésre adja 43 L. SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái. 1903. XII. 1350-51. 44 Vö. RÁBEL Judit és SÁVOLY Katalin: Spetykó Gáspár. (Kézirat.) 1957. 29. 45 VAHOT Imre Emlékiratai. Bp., 1880. II. 75.