Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében

harminckilencszer adták elő, - sőt még 1957-ben is felújították. A téma a reformkorba ágyazódik: a feudális megyei élet rajza egy választási komédia tükrében. Ezzel olyan jelentős művek példája, sugalmazója lett, mint Eötvös József A falu jegyzője c. kritikai realista regénye és Arany János Az elveszett alkotmány c. komikus eposza. Ezért is számított Nagy Ignác Szigligeti Edéig a legjobb magyar vígjátékírónak. A színházi élet fellendítése érdekében Színműtárat is szerkesztett, ebben eredeti és idegenből fordított műveket jelentetett meg. A figyelemreméltó színművek mellett hivatkoznunk kell Magyar titkok

36 c. regényére is, erre a szatirikus életképsorozatra, amelyben saját korának, az akkori Pest-Budának a társadalmi viszonyait mutatja be. (Vele egyidőben jelenteti meg Kuthy Lajos az ugyancsak Si/e-hatást mutató Hazai rejtelmeket.) Ez volt az utolsó jelentősebb munkája.

37 A negyvenes évek második fele, főként a forradalom és szabadságharc ideje már nem Nagy Ignác világa, ám mindvégig reformer maradt. Egyébként is: ekkor már betegeskedett, a sok-sok munka, éjszakázás kikezdte egészségét. A kormány távozása után még a fővárosban maradt, csak a Pesti Hírlap betiltásakor menekült el maga is. A bukás után, 1849 novemberében Hölgyfutár címmel szépirodalmi, társaséleti, művészeti és divatlapot indított; ezzel akarta a magyar irodalmi életet újjáéleszteni, s bár néhány üldözött író műveit és egy ideig a petőfieskedők munkáit is közölte, aulikus nézetei miatt nem vált igazán népszerűvé. Szerkesztőjének ekkor már egyre kevesebb az egészsége, a témája, és megfogyatkoztak olvasói is. Nagy Ignác rendkívül sokat dolgozott. Utolsó leheletéig írt és szerkesztett. Szinte dupla munkát végzett. Ez az oka, hogy bár csak negyvennégy évet élt, a termékeny Jókaink] is többet alkotott. Persze az is igaz, amire ugyancsak Mikszáth mutatott rá találóan: „Az íróasztal gyakran áll bosszút gazdáján s mégpedig annál inkább, minél többet ül az mellette."

38 A mennyiség a minőség rovására ment... Am ha alkotásai értékben nem is vetekedhetnek a Jókaiéval vagy a Gyulaiéval, egy-egy színműve a modem magyar dráma előzményeit mutatja fel. Az elmondottakhoz tegyük még hozzá: írásunk hőse csaknem húsz esztendeig igen népszerű író. S bár „rút volt mint egy faun"

39

, kortársai életvidám, barátkozó természetű, segítőkész embernek ismerték. Önzetlenül támogatta a pályakezdő tollforgatókat is. Feljegyezték róla, hogy amikor a Csigában, az írók akkori kedvenc tartózkodási helyén megjelent, „dugóknak szörnyű pattogása"

40 jelezte ottlétét. - 1854. márc. 19-én Pesten halt meg. Neve - munkásságának jónéhány értékét tekintve - emberi botlásai ellenére is méltó az utókor emlékezetére. Spetykó Gáspár (1816-1865) Ez az elfelejtett népies költő - másfélszáz esztendeje - legalább annyira hozzátartozott Gyöngyöshöz, mint ahogy hozzátartozik a Sárhegy. Nem emelkedett különösebb országos hírre-rangra; törekvése mindössze annyi volt, hogy a környék kapás parasztjainak az élet36 MIKSZÁTH Kálmán 1953. 53 ugyancsak tévesen említi Pesti titkok címmel. 37 Nagy Ignác jelentősebb müvei: Hősök, 1838., Egyesüljünk, 1839., Árgyrus királyfi, 1840., Életutak, 1840., Tisztújítás, 1842., Beszélyek, 1843., Torzképek, 1844., Magyar titkok, 1844-45., Bors és paprika, 1845., Hajdan és most, 1845., Menny és pokol, 1846., Szúnyogok, 1848. 38 MIKSZÁTH Kálmán 1953. 53. 39 MIKSZÁTH Kálmán 1953. 53. 40 MIKSZÁTH Kálmán 1953. 53.