Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
-, már az 1830-as évekre megtelt. Ennek az igen kis alapterületű, ún. régi zsidó temetőnek a helye jól látható a XIX. század közepén készült térképen is. Helyileg ez a parcella a "Felsővárosi temető" mai főbejárata és a ravatalozó közé esik, mely területen még az 1950es években is szép számmal található volt zsidó sírjel. A zsúfoltságon túl a sírkert másik nagy hibája az volt, hogy patakparti fekvése okán az árvizek időnként az elhunytak csontjait is kimosta, felszínre hozta. Az későbbi „új" temetőben egy szarkofág alakú síremlék talapzatának felirata jelzi is, hogy itt nyugszanak a régi temető azon halottjai, kiknek maradványait át kényszerültek hordani. 28 E síremlék közvetlen szomszédságában található a város általam legrégebbinek ismert zsidó sírköve, 1824-ből, melyet nyilván szintén át kellett szállítani. Az ok, ami miatt ehhez a síremlékhez feltétlen ragaszkodtak, az az elhunyt személye. Boskovitz Feivl híres rabbi volt, a Tóra Koronájának méltó birtokosa. (2-3 fotó) 29 Egy 1837-ben kelt szerződés a város és a helyi zsidó hitközség között az új zsidó temető helyét a település nyugati határában jelölte ki. Ez megfelel a jelenlegi temető helyének, a gyöngyöstarjáni út déli oldalán. 30 "...Mi Tekintetes Nemes Heves Vármegyében fekvő Kiváltságos Nemes Gyöngyös Várossá Bírája, és Tanátsa minek utánna a kebelünkbéli Izraelita községnek...sír kertje kicsinysége miatt annyira be tölt, hogy oda továbbá temetkezni nem lehetne, azon helyen pedig meg nagyobbítani tellyes lehetetlen volna, a Tekintetes Nemes Heves Vármegyének érdemben a folyó év aug lőén költ kegyes határozata következésében alkalmaztatván magunkat, a sírkertnek ki jelelése, s abban építeni szokott halottas kamarák is legfelsőbb Helyről költ K. Rendelethez a Gyöngyösi Izraelita községnek megkívántató sírkertet a Nemes Város Napnyúgotti részén a városi lakházaktól kevéssé távolabb helyen a Városból Tekintetes Ns Nógrád Vármegyébe vezető Országút mellett a Ns Város jogaihoz tartozandó Osztály szántó földekből szélességében negyven, hosszában pedig negyven ött ölekben ,öszvessen 1640 négyszegű ölben jelöltük, s mértük ki...Minekutánna az Izraelita község az ezennel kijelölt új sírkertnek használatába jutván, abba temetkezést is elkezdette volna, a régi sírkertet a Ns Város mint tulajdonos olly formán vette azonnal használatába, hogy a mennyiben Normális rendeletekkel egybe nem ütközik, a Normális esztendők alatt is a Ns Város használni, a Normális esztendők elteltével pedig a hová a Ns Város szüksége kivánandja fordítani fogja..." 31 Ez a temető egyébként Magyarország talán legnagyobb vidéki izraelita sírkertje jelenleg. 1808/09-ben a városnak 1619 adófizetője volt. Ebből 21 fő zsidó vallású, s 11 személy görög kereskedőként szerepelt. 32 Ez az időszak nemcsak a nemesség látványos gazdagodásának időszaka, a napóleoni konjunktúrájának hasonló nyertesei a kereskedelmet részint levezénylő zsidók voltak. Jelentős haszonra tettek szert az európai háborúk idején, de szol28 A felirat: Hitközségünk alapítóinak drága maradványai az ősrégi temetőből áthozva e halom altt nyertek örök nyugalmat. 29 Itt szeretném megköszönni Jakobovics Ben-Ziyon rabbinak értékes segítségét, tanácsait. Speed Alfréd úrnak pedig azt, hogy több éven keresztül rövidke ittléteiből mindig áldozott rám néhány órát, s ezzel a téma feldolgozását nagyban elősegítette. Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Dr. Wiltner Willibaldnak azért az önzetlen támogatásért, mellyel lassan egy évtizede kitüntet. A gyöngyösi zsidó temetőről bővebben már egy másik tanulmányban szóltam. HORVÁTH László 1995. 30 HML. GYVL. V-101/b/23. Zsidó temetőről szóló szerződés (1837.) 31 Az 1837-ben kelt szerződést azért idéztem terjedelmesebben, mert az elmúlt évben a városnak jelentős összeget kellett arra áldoznia, hogy a már több mint másfél évszázada felhagyott első zsidó temető területét megszerezze. Mivel ez a sírkert a jelenlegi Kápolnás temető bejárati részére lokalizálható, ilyen megegyezés híján, egészen 1994-ig a város nem kezdhetett hozzá a temető fejlesztéséhez. Most nemcsak új bejárati rész készülhet, hanem a város egy szolgáltatóházat is létesített ezen a területen. 32 BACHÓ László, Dezséri 1941. 45.
