Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Szabó Jolán: Gyöngyös vásárai és piacai a 18.században
1995 p. MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 51-66 Gyöngyös vásárai és piaca a 18. században Szabó Jolán ABSTRACT: Fairs and markets in Gyöngyös in the 18th century. This study is a research into fairs and markets in Gyöngyös in the 18th century. It studies the changes of the time, place and order of fairs and market according to the resolution of the city council. The author devoted a separate chapter to the question of regulation of trading of Greek and Jewish merchants and she deals with the responsibilities of the market superviser. At the end of the study you can read the market supervisees oath and his orders issued in 1820. Gyöngyös 1714-ben JJI. Károly privilégiumlevelével négy országos vásár megtartására nyert jogot. Természetesen ez nem egy újfajta kiváltságot jelentett, hisz a város már évszázadok óta jelentős vásárhely volt, csupán a már meglévő, más királyok által korábban engedélyezett gyakorlatot szentesítette és megerősítette, kibővítve azzal, hogy három országos vásár mellett egy negyedik megtartását is engedélyezte. így a május 25-i Szent Orbán napi, az augusztus 24-i Szent Bertalan napi, a november 19-i Szent Erzsébet napi vásárok mellett február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján is tarthattak országos vásárt 1 . Az országos vásárok mellett a hetivásárok is fontos szerepet játszottak az árucserében. A mészáros céh szabadalom levelében 1498-ban szerdai hetivásár szerepel, de a 18. század elején a hetivásárok megtartásának rendjét és idejét újra szabályozták 2 . 1727. május 18-án a következőket jegyezték be a városi jegyzőkönyvbe: "Mint hogy mostan regnáló Fölsiges Romaj Császár, és magyar országhi Koronás Király Urnák ö Fölsige, méltóztatott szeginy Varásunk Instantia]ara, az országos négy Vásárinkon kivül, kétt héti Vásártis kegyeimessen engedni, ágy mint hetfün és pénteken; melly héti Vásárokatt mindaddigis az Becsületes Város nem inducálhatván, mostan tett oily Determination hogy az jövő Vásárunkban ki kiáltatván, hogy Vásár után való hetfün el fog kezdődni az héti Vásár, mellyben mind az országos Vásárokban, minden féle marháit, és árutt szabad lészen árulni; Vasárnapokon pedig, és Ünnepeken, nem lészen szabad semmit árulni hanem tizenkétt óra után kenyereit, sótt, és húst megh engedödik árulni. Determinatum est. " 3 így a hetivásárok napja a hétfő és péntek lett. Ezekkel a rendelkezésekkel megteremtődtek azok a keretek, melyek több mint egy évszázadon keresztül alapját képezték a városban folyó kereskedésnek. Hogy hogyan élt 1 Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban HML) V-101/a. 7. rsz. 132-138; V-10I/b. 289. E.; KOVÁCS Péter 1984. 15. KOVÁCS Béla 1973. 18-19. Nem találtunk adatot a Dankó Imre által említett márciusi tenyészállatvásárra. DANKó Imre 1973/74. 289. 2 KOVÁCS Béla 1973. 18. 3 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 73. Vö. DANKÓ Imre 1973-74. 292. Tévesen a szerdai napot is szerepelteti.
