Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre: Életmód és temetkezési szokások Gyöngyösön a 18. század végén, 19. század elején

donságairól. Tehát rögzíteni kell a restaurálás előtti állapotot. Az anyagvizsgálatok (fémszál, selyemszál, stb.) eredménye szerint meg kell választani a tisztítás módját. Ez szerencsés esetben desztillált víz és semleges kémhatású mosószer. Tisztítás után szépen ki kell fektetni a tárgyat egy üveglapra és az anyagának szövése szerinti szálirányba kell igazítani. Feltételezzük, hogy mikor annak idején a tárgy anyagát szabták a vég anyagot akkor is egyenesen kiterítették, tehát a legfontosabb szabásmintát így lehet elkészíteni. Természetesen ezekről a munkafázisokról közben foto-dokumentációt ajánlatos készíteni. Amikor a tisztítás és a szabásminta elkészült, akkor a restaurálandó textiliát egy megfelelő színűre festett, az eredetivel azonos szövésű, úgynevezett alátámasztó anyagra kell ültetni és varrással rögzíteni. Ezek után lehet csak a ruhát az eredeti szabásnak megfelelően összeállítani, vagy a feldolgozott töredéket így, töredék formájában megőrizni. Jelen esetben is ez történt, ugyanis annyi hiányzott a dolmányból, hogy nem volt elég biztos kapcsolódási pont a szabásminta megszerkesztéséhez. A fentebb említett etikai problémát okozta még az erősen elkorrodeált fémszálas paszománydísz restaurálása is. Tudniillik a réz tartalmú fémszál olyan mértékű rézszulfát-korróziót hordoz, hogy lehetetlen volt a súlytásdíszek roncsolódása nélkül letisztítani az anyagról. Ha rajta maradt volna, akkor tovább fertőzi a tárgyat. Tárolás, de akár kiállítás közben is a levegő páratartalma biztosította volna a teljes lebomlást. Ezért az látszott a legjobb megoldásnak, hogy a még ép gombolópántokról másolatot készítünk és ezt ültetjük vissza az eredeti helyére. Természetesen az eredeti súlytás a tárgy mellékleteként a gyűjtemény részét képezi. így a kiállítás látogatóinak nem a korróziótól felismerhetetlen ruhatöredéket kell szemlélniük, hanem egy paszománygombolású dolmánytöredék élményében lehet részük. Izgalmas feladat volt a főkötők restaurálása is. Újváriné Kerékgyártó Adrienne 1937-ben 6a és 6b képek: A 18. századi dolmányok szabási módszerének rajza (Tompos Lilla szerkesztése)