Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi egyházi műemlékek a 19-20. században

éppen befejeződő gazdasági válság nyomasztó következményei miatt nem rendezhette meg. Erre 1937-ben került sor. Dr. Puky kiemelkedő mozzanatként - a nagy tűz 20. évfordulója alkalmából - a Szt. Bertalan-templom barokk toronysisakjainak helyreállítását javasolta. A város ragaszkodott az eredeti méretek szerinti helyreállításhoz, ellenben a MOB „egyszerűsíteni" akarta a sisakokat.

27 A huzavona miatt további évtizedekre maradt el a tornyok helyreállítása. Még 1936-ban elkészítette dr. Puky polgármester Gyöngyös műemléki épületeinek 20 évre szóló felújítási tervezetét.

28 Elképzelése szerint nagy lakossági összefogással és a MOB támogatásával a jelzett idő alatt helyre lehetett volna állítani és megóvni Gyöngyös minden műemlékét. (A nagy és folyamatos munkálatok a munkanélküliséget is megszűntették volna.) A Nagy-templommal akarta kezdeni, a toronysisakokkal. Helyre akarta állítani az ortodox templomot, a Kálvária-templomot és műemléki környezetét, a Szt. Erzsébettemplomot és a Szentháromság-templomot („rossz-templom" a Jókai utcában, M. L.) is. Azonban a szép elgondolás a II. világháború miatt megfeneklett. 1944. január 23-án mégis sikerült befejezni egy róm. katolikus templom felújítását, a Szt. Erzsébet-templomét. A háború ostromnapjaiban a gyöngyösi templomok a gyöngyöspüspöki Szt. János-templom kivételével megsérültek. A Szt. Erzsébet-templomot érte a legsúlyosabb támadás, bomba zúzta szét. Az egyházak a lakosság adományaiból már 1945/1946-ban kijavíttatták a templomok nagyobb, főleg külső sérüléseit, természetesen a MOB véleményezése nélkül. Az 1945 utáni kezdetben szabad vallásgyakorlás nemcsak a hitélet indulásának, hanem a templomépítmények további rendbehozásának is kedvezett. Ám a politikai és társadalmi viszonyok egyre erőteljesebb országos torzulása az egyházi műemlékekre, általuk Gyöngyös arculatára is káros volt. Főleg a róm. katolikus egyházat ért koncepciós perek rettentették vissza a híveket; 1946-ban P. Kiss Szalézt hurcolták el Gyöngyösről, és 1946-50 között a ferences kolostorban felszámolták a szerzetesi életet.

29 Az ősi kolostor műemléképületét a tanács „köztulajdonba vette", és csak a földszinti, nyugati szárnyat hagyta az alsóvárosi róm. katolikus plébánia tulajdonában.

30 A tanács rendelkezésére szenet, burgonyát, raktároztak a cellákban és a termekben, így az építmény belsejét, a termek berendezését az udvarra dobálták, a freskókat lekaparták, vagy lemeszelték. A felbecsülhetetlen értékű ferences egyházi múzeumi gyűjteményt megsemmisítették.

31 Az 1950-es évek közepétől üzemétkeztetési vállalat, napközi otthon, az 1960-as évektől felsőfokú mezőgazdasági iskola, gimnáziumi kollégium kapott benne helyet. Az 1950-ben létesített tanácsrendszer első évei semmilyen tekintetben nem kedveztek a helyi műemlékvédelemnek. A ferences kolostor tudatos pusztításán túl 1950/1951-ben „városi érdekből" a tanács lebontatta a „rossz" templomot és a Nagypatak melletti, a mai Richter Gyógyszertár helyén levő zsinagógát. 1957-ben megalakult az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF), amely 1958-ban jóváhagyta Gyöngyös műemléki épületei folyamatos megóvásának 20 évre szóló tervét.

32 Varga Ferenc, a v. b. elnöke szerette volna, ha Gyöngyös műemlékei egrihez hasonló állami figyelmet-védelmet kapnak. Ebben a törekvésében az OFM véleményét hangoztató Genthon 27. MOLNÁR József 1971. 18. 28. Tagjai: Dr. Puky Árpád polgármester, Bakó Oszkár tanácsnok, Deseö Dénes műszaki tanácsos, Salamon Mátyás mérnök, Fiileki József műszaki tiszt és az egri városi mérnök, Hevesy Sándor 29. HAVASSY Gyula 1990. 420. 30. Gyöngyösi Katolikus Tudósító, 1943. okt., 5. és CSÁSZTI Gyula, 1971. 3. 31. CSÁSZTI Gyula 1974. 3. 32. GYVT V. B. I, az 1959. IV. negyedévi beszámoló jelenlés