Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi egyházi műemlékek a 19-20. században

István is Vargát támogatta. Sajnos, a Heves Megyei Tanács V B. elnöke Varga igényét lesöpörte: „Úgy látjuk helyesnek, hogy nem osztjuk fel azt a keveset (=pénzt, M. L.), amit a megye kap a műemléki célokra, hanem a megyeszékhelyen... fogjuk felhasználni. "

33 Hiába akarta Varga a nagy zsinagógát is felújítani, „nem műemlék!" indokkal a megyén keresztül felterjesztett folyamodványt még az OFM is elvetette. Az egyesült izraelita hitközségtől a város tulajdonába került zsinagóga lassú pusztulása elkezdődött. (Külső felújítását, belső teljes, áruházzá történő átalakítását 1989/1990-ben a FŐNIX cég végezte el, és költözött be, miután megszüntette az ottani bútorraktárt.) Varga - kitűnő összeköttetéseinek köszönhetően mégis előteremtette „központi forrásokból" Gyöngyös műemlékvédelmi pénzalapját, amelynek felhasználásával az 1957-1959 között Mátra Múzeummá átalakított Orczy-kastélyt, a város közismert műemlékét megóvta a pusztulástól. A következő lépése a városi műemlékvédelmi alap felhasználásával a Nagytemplom és a ferences-templom külső szobrainak újakkal való kicserélése lett volna.

34 Ezek a szobrok az 1959. június 6-i OFM szakvizsgálat szerint a szennyezett levegő miatt mentek tönkre.

35 (Ez volt Gyöngyösön, sőt a megyében is az első olyan vizsgálat, amely a műemlékek, szobrok gyorsuló pusztulását a környezeti ártalommal magyarázta.) A szobrok megújítása után Varga a két templom teljes felújítását tervezte, 1965-ig a Nagy-templomot, 1970-ig az alsóvárosi templomot. Noha az MSZMP Városi Bizottsága nem ellenezte Varga elképzeléseit, Varga mégis szükségesnek látta a pártbizottsághoz küldött tájékoztató jelentésében célját a következővel indokolni: „Az ügyben nem a vallásos jelleg a domináns... Az egyházi műemlékekkel Gyöngyös összképét javítjuk. Tudomásul kell venni, hogy Gyöngyös műemlékeiben az egyházi műemlékek a meghatározók. Ezeket az ateista is ugyanúgy közkincsnek tekinti, mint a templomba járó. "

36 1960-ban Varga Ferenc távozásával az egyházi műemlékek rekonstrukciójával kapcsolatos elképzelések is szertefoszlottak. Hiába sürgette A városban lévő műemlékek védelméről szóló, 1962. február 15-én összeállított jelentésében Kőzik Pál főmérnök a műemlékek, köztük a templomok mielőbbi felújítását.

37 Hiába alakult meg március l-jén a tanácsi Műemlékvédelmi Albizottság, egyházi műemlékekkel a tanács érdemlegesen két évtizeden át keveset foglalkozott. A közömbösség jege az 1970-es évek közepén a volt ferences kolostor épületének részbeni belső felújításával kezdődött, a műemlékkönyvtár helyének kialakításakor. A kolostor külső tatarozását az OMF jóváhagyásával, központi pénzforrások felhasználásával végezték. Tíz év múlva végbement a kolostorépület teljes felújítása, mivel a városi könyvtár is ideköltözött. Szintén a városi tanács állította helyre a Nepomuki Szt. János-kápolnát. Az 1980-as évek elején Berzétei László református esperes a hívek adományából helyreállíttatta a református templom belsejét is. Az 1980-as évek közepén Csépány István helybeli lakos a Szt. Orbán-templom külsejét újíttatta fel saját pénzen. 1984/1985-ben Miterli György róm. katolikus esperes-plébános műemlékvédelmi tervet készített, és ennek megfelelően 1987-ben a Sarlós Boldogasszony-templom homlokzatát helyre is hozatta, majd a külső díszeket és a szobrokat is. 1990-ben pedig a nagytornyot és a templom déli oldalát. A munkálatokhoz a szükséges pénzt a hívek adományozták.

38 1990. augusztus 2-án 33. GYVT V. B. I, az 1959. okt. 2-i leirat 34. GYVT V. B. I, az 1960. máj. 3-i leirat 35. GYVT V. B. I, Külön kezelt elnöki iratok, 1959. 36. GYVT V. B. I, Külön kezelt elnöki iratok, 1959. 37. GYVT V. B. I, Külön kezelt elnöki iratok, 1962. 38. G YAP I, Felújítási levelezés, 1986-1990. év