Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

5. fotó A Sóház iskola udvari része (Mátra Múzeum Fotótár 1503. 1. sz.) Reprodukció: Lónyainé Nagy Éva Fiúiskola udvara (a Csemege Julius Meinl helyén) - a szomszédságában történt emeletráépítés miatt levegőtlenné vált. Az iskola sötét, egészségtelen tantermei így még alkalmatlanabbak lettek a tanítás céljaira.

50 Az 1904. augusztus 16-i gyöngyösi tűzvészben városunk és az iskolák jelentős kárt szenvedtek. Az összes elpusztult érték 1451 Korona volt.

51 Az első világháború 1914-ben megkezdődött. 1914-1915-i első háborús év nagyon akadályozta a gyöngyösi iskolák munkáját. A városból 4 tanító vonult be. Az Alsóvárosi Iskolából Raffay Dezső, osztályát (I. b. fiúosztály, 45 tanulóval) Mátray Árpádné központi iskolai tanítónő vitte tovább. A tanítók szeptember 15-i gyűlésén 26 nő és férfi nevelő, 2 hitoktató valamint 6 óvónő elhatározta, hogy a háború végéig fizetésük 1 százalékát a hadba vonultak családjai megsegítésére felajánlja, mely összeget a Magyar Altalános Hitelbank Gyöngyösi Fiókjához havonta beküldenek. VKM rendelete alapján a szülők fiúgyermekeit III. osztálytól kezdve a háborús helyzetre való tekintettel felmentették a mindennapos iskolába járás alól. A városi képviselőtestület határozata szerint a 90 ágyas hadikórházat az Alsóvárosi Iskolában helyezték el, úgyszintén az Izraelita Szentegylet 25 ágyas kórházát is. (1914. október 15-i határidővel.) Ezután az iskola tanulói a Központi Fiú- és Leányiskolában félnapos tanításban vettek részt. Október közepén a tanulók az erdőben szederlevelet szedtek teának a katonák részére. Az iskolás leányok a tanítók által szerzett pamutból hósapkát, csuklóvédőt és más eszkö50 A GYÁEFLIÉ. 1911. 9. 51 KÁPLÁNY József 1909. 70. 71. 75. 79.